• Balta a fejbe

2 óra 30 perc
Koltai M. Gábor

LŐRINCZY ATTILA
BALTA A FEJBE

(Tragikomédia)

Dramaturg: Sediánszky Nóra
Jelmeztervező: Szlávik Júlia
Díszlettervező: Kovács Nóra Patrícia
Mozgástervező: Nagyidai Gergő
Ügyelő: Kováts István
Súgó: Nagy Erzsébet
Rendezőasszisztens: Laforest Csaba

Rendező: Koltai M. Gábor


________________________________________

Richárd napjaink Budapestjén egy cégbirodalom egyetlen fiúörököse, miután nagybátyja tisztázatlan körülmények között meghal. Richárd, aki elhunyt rokona fiatal és vonzó feleségére ácsingózik. Richárd, akit álmai megvalósításában saját családja akadályoz leginkább, és ezért szívesen szabadulna tőlük… Ismerős színházi képlet. Ugyanakkor ez a Richárd híres elődjéhez képest nagyon is jó külsejű fiatalember, viszont sokkal kevésbé akarnak sikerülni a dolgai. Lőrinczy Attila abszurd tragikomédiájában shakespeare-i szenvedély dühöng, fortélyos intrikákat szőnek, itt is a siker, a hatalom, a Nő a tét – csak éppen teljességgel hétköznapi, átlagos jellemű figurák között. Korunk eltorzult viszonyai, széteső családképlete, veretes jambusokban, azaz a III. Richárd itt és most, egy kicsit másképp és nagyon nekünk.


„A rímtelen jambusokban írt, elmocskolt nyelven szóló drámában alapvetően a III. Richárd-történet születik újjá (…). Megidéződik a Hamlet, a féltékenységről és a cselszövényekről eszünkbe jut az Othello, a családtagok módszeres kiirtásának tervéről a Titus Andronicus.”
(Jászay Tamás)


„Kitaláltam magamnak embereket, és azokat egymás között működtettem, ehhez jött egy napihír, ami eszembe juttatta Shakespeare III. Richárdját és a blank verset mint formát.”
(Lőrinczy Attila)


„Az egyén láthatóan mind gyakrabban sikerre, karrierre és fogyasztási javakra cseréli kötelékeit, miközben gyakran nem érzi az erős kapcsolatok sorvadásával járó veszteségeket. Az erős kapcsolatok sorvadásának tendenciáját jelzi a házasságot, a tartós partnerkapcsolati köteléket halasztó egyedülálló fiatalok aránya.”
(Szretykó György: A jelenlegi családmodell válsága)


„Te undok féreg, te veszett vadállat,
mocskosabb vagy a világ bűnénél!
Hogy gazember leszel, arcodra volt írva
már csecsemőként, legkisebb korodtól.”
(Anyika)

Kritikák

A horror és az opera között


A színen vér, erőszak, gyilkosok. Abszurdba oltott (shakespeare-i) gonoszság. S mindez drámai jambusban megírva…


Lőrinczy Attila másfél évtizede keletkezett darabja, a Balta a fejbe az alakuló kis magyar kapitalizmus minden rémségének olvasztótégelye. Benne családirtás, bérgyilkosság, maffiózók: ostoba bűnözők, arctalan gazfickók és mániások, ellehetetlenült kapcsolatok és kiüresedett emberi viszonyok. Lőrinczy azonban túl sokat markol egyszerre: blank versben megszólaló figurái a rendszerváltás utáni évtizedek valamennyi lehetséges bűnét magukkal görgetik…


Rendezői ötletek


Koltai M. Gábor (dramaturg: Sediánszky Nóra) talán éppen ezt az abszurdba hajló túlírtságot veszi észre a műben akkor, amikor munkáját a posztmodern eklektika jegyében különféle rendezői ötletekkel megemeli, illetve horrorig viszi. A III. Richárd, a Hamlet, a Titus Andronicus és az Othello áthallásai az előadásban számos elementáris vizuális és auditív hatással gazdagodnak. A Krúdy Kamarában az így megelevenedő tragikomédia – köszönhetően a dialógusokban a szleng-, s az argóelemek túl gyakori használatának – egyszerre taszító és egyszerre kacagtató. (A mosdatlanszájúság, az erotikus szövegrészek, s a „véres” befejezés vélhetően elnyeri majd a fiatalabb közönség tetszését…)


Lelkes színészek


Koltai színpadán az útszéli borzalom találkozik a harmonikussal, a groteszk lehetetlenség az operai emelkedettséggel. A végletes a végletessel. Ebben a játékban a rendező bízvást számíthatott a lelkes színészekre. Gulácsi Tamás a Shakespeare-hősre hajazó (ám kisszerű „gazember”) Richárd, Vicei Zsolt a barátjaként tébláboló Buci, Horváth Réka az édesanyja, Pregitzer Fruzsina a nagyanyja, Tóth Károly pedig az Ede fia elvesztésébe belebolonduló nagyapa karakteres figurájában alakít jelentőset. Ugyancsak emlékezetes az erotomán nagynéniként Szabó Márta. A megerőszakolt Csajszit Munkácsi Anita formálja meg: operaénekesnői hangját kamatoztatja a rendező akkor, midőn a „halál angyalaként” többször megjelenik a cselekmény fontos dramaturgiai pontjain. Tóth Zolka és Rák Zoltán szellemesen személyesíti meg a két pitiáner bérgyilkost, míg Nagyidai Gergő Richárd apjának szellemeként tűnik föl néhány jelenetben.


Kovács Nóra Patrícia többfunkciós teret, a Globe-ra emlékeztető, a nézők közé benyomuló színpadot tervezett; a Szlávik Júlia jelmezeibe öltöztetett antihősök (és a publikum tagjai) efféle módon is a hamleti tükörtartás (posztmodern) illúziójában részesülnek…


Karádi Zsolt


Bemutató:
2014. január 11. (szombat) 19 óra
Móricz Zsigmond Színház, Nagyszínpad

Az előadás hossza egy szünettel: kb. 2 óra 30 perc.

Szereplők
Richárd: Gulácsi Tamás
Erzsébet, Richárd anyja: Horváth Réka
Buci, Richárd barátja: Vicei Zsolt
Apika, Richárd nagyapja: Tóth Károly
Anyika, Richárd nagyanyja: Pregitzer Fruzsina
Anna, Richárd nagynénje: Szabó Márta
Kismargó, Richárd unokahúga: Fridrik Noémi
Bitó, első bérgyilkos: Tóth Zolka
Szenes, második bérgyilkos: Rák Zoltán
Richárd apjának szelleme: Nagyidai Gergő
Továbbá: Kováts István, Riczu Zoltán
Friss hírek
A weboldalon sütiket (cookie) használunk a felhasználói élmény javítására.
Az adatvédelemi szabályzatunkat itt találja.