Szókimondó asszonyság

Sardou – Moreau

SZÓKIMONDÓ ASSZONYSÁG

(Vígjáték két részben)

Fordította: Bajomi Lázár Ervin

Mi történik akkor, ha néhány ember hirtelen magasabb társadalmi rétegbe kerül? Hogyan élik meg ezt a számukra teljesen új helyzetet?

A történet, amely akár napjainkban is játszódhatna, az ezernyolcszázas évek Franciaországába kalauzolja a nézőket. Az őszinteségéről és szókimondásáról híres Katát, Fouchét, Lefebvret és Neipperget egy mosodában látjuk először. Majd fordul a szín, és azonnal a császári udvarban vagyunk. Itt találkozunk velük ismét, de már nemesi és hercegi ranggal a zsebükben. Szókimondó Kata az egykori markotányos és mosónő férje jóvoltából danzingi hercegné lesz. Ám e kitüntető cím és az ezzel járó protokoll csak terhet jelent számára. Nem érzi jól magát a képmutató, unatkozó hölgyek és urak társaságában. Kata soha nem felejti el, honnan jött. Mindvégig megmarad annak a régi, a nép soraiból való egyszerű és nemes lelkű teremtésnek, akit a kezdő jelenetben megismertünk. Az udvarban viszont nem nézik jó szemmel ténykedését. Éles nyelve, szellemes és kritikus megállapításai, nem mindig szalonképes történetei – többek között az ádámkosztümöt viselő parkettakefélő esete – rossz visszhangot váltanak ki.

Várkonyi Annamária.

Díszlet: KHELL CSÖRSZ m.v.

Jelmez: MIALKOVSZKY ERZSÉBET m.v.

Zeneszerző: DÉS LÁSZLÓ m.v.

Dramaturg: BOGNÁR RÓBERT

Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA

Rendező: SALAMON SUBA LÁSZLÓ

Bemutató: 1987. március 28.

Kritikák

Igen jó hangulatú előadást láthattunk. A nagyon dekoratív és szép díszlet (Khell Csörsz munkája) illúziókeltő. Az előfüggöny előtt a városmajori Periszkóp pantomimstúdió tagjai igen ügyesen idézik az ironikus hangvételben megjelenő történelmi eseményeket, szereplőket, jól kitöltve a díszletépítési kényszer adta szünetet. A zene is (Dés László) ezt a fintorokat vágó, néha szamárfület mutogató alapállást erősíti. A jelmezek szépek (Mialkovszky Erzsébet). A Salamon Suba László rendezte előadás jó tempóban, sziporkázó ötletességgel pereg, a darab második részének írói nehézségeit is enyhíti. Sok nagyszerű jelenet, ügyes megoldás nevetteti a nézőt, a gesztusok, a mozgások, apró játékok jól kitaláltak, összehangoltak.

A színészek láthatóan élvezik a jó szerepek adta sok játéklehetőséget, felszabadultan komédiázhatnak. A férfiak alakítását kell első helyen említenünk. Bárány Frigyesét, Szigeti Andrásét, Földi Lászlóét, Csikos Sándorét, aztán Simor Ottóét. A Szókimondó asszonyság parádés szerepét Pap Éva alakítja.

Margócsy Klára

Kelet-Magyarország