A Csodálatos vagy, Júlia! című előadás felejthetetlen színházi élmény! A nyíregyházi színházban fantasztikus alakítások, nagyszerű rendezés vár a közönségre.
A korodhoz képest jól tartod magad, letagadhatsz pár évet – köszönjük szépen, a dicséret jól esik, de a sminktelen arcunkat szemlélő tükör nem fárasztja magát azzal, hogy jobb színben tüntesse fel a valóságot. Az egykor feszes bőr itt-ott megereszkedik, a ráncok, a drága krémek szlogenjeivel elletétben mélyülnek, és nem emlékszünk, mikor szaladtak fel a kilók a derekunk köré. A testünk lassú hanyatlása azt jelzi: ami jó lehetett az életünkben, azon valószínűleg már túl vagyunk. A nagy kihívásokon, az önbizalmat adó sikereken, az örömteli várakozáson, a valóra vált álmokon. Kisebb szerepeket kapunk az életünk színpadán, a helyünkre pályázó fiatalabb és csinosabb jelöltek azt érzik, mint amit mi éreztünk valamikor: övék a világ. A motivációs trénerek ontják a megoldásokat, több ezer könyv és cikk is született már a témában, de aki tényleg tudni akarja, hogy lehet középkorú nőként főnixmadárként újjászületni, annak a Csodálatos vagy, Júlia! című darabra van szüksége! Nagyszerű rendezés, fantasztikus alakítások a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban – egy újabb felejthetetlen előadás.

Fantasztikus alakítások Horváth László Attilától és Horváth Margittól is
Fotók: Színház, Balázs Attila
Fantasztikus alakítások: Juliának a színház a mindene
Julia Lamberth Anglia egyik legjobb színésznője, egy igazi díva, aki érzi az évei súlyát, és akit visszafiatalít egy régóta nem tapasztalt érzelem. A szemünk előtt zuhan magasról mélyre, mégis képes úgy visszatérni a színpadra és a saját életébe, hogy a néző elégedetten csettint: ezt vajon hogy csinálta?! Nagyszerű (színész)nő, akinek mindene megvan: szerető férj, szakmai siker, pénz, csillogás, ám van valami, ami hiányzik az életéből: a romantika. Hogy ebben újra része legyen, átlép konvenciókon, letér az észszerűség útjáról, és amikor ráébred, hogy mindez csak illúzió, összeroppan. De nemcsak, hogy feláll a padlóról, végre önmaga lesz, s nem csupán a szerepei összessége.
Mert Julia minden pillanatban színésznő: bármilyen élethelyzetre kell reagálnia, egy-egy korábbi szerepéből idéz, saját gondolatai, s válaszai nincsenek, nem tud (vagy nem akar) különbséget tenni a valódi és az eljátszott világ között.
A játék a mindene, de hogy ezen kívül fontos-e neki valami? A taps élteti, az őt körbevevő rajongás jelenti számára az oxigént, szerinte az élet nem más, mint céltalan küzdelem. És könnyebb úgy megvívni ezt a csatát, ha közben játszani lehet. A színpadon és azon kívül.

Széles Zita sokadszor bizonyítja, hogy nincs olyan szerep, amit ne tudna felejthetetlenné tenni
A szerep mély rétegei
Horváth Margit úgy alakítja Juliát, mintha nem lenne különbség a színész és a karaktere között. Fantasztikusan játssza az ünnepelt művészt, az öltözőben leroskadó, ráncait szemlélő nőt, a szerelmes tinit, az összeomló asszonyt és az önmagát legyőző embert. Erős, és erőt adó alakítás, ami olyan mély rétegeit is megmutatja a szerepnek, amivel csak ritkán találkozunk. Társai méltó partnerei: rendező férje arra tette fel az életét, hogy őt segítse, Horváth László Attila pedig éppen annyit játszik, hogy azzal ne nyomja el felesége karakterét – lenyűgöző alakítás! Széles Zita sokadszor bizonyítja, hogy nincs olyan szerep, amit ne tudna felejthetetlenné tenni. Ezúttal Julia mindenese, aki nem sokat beszél, de minden mozdulata, gesztusa tökéletesen tükrözi az érzéseit, gondolatait. Horváth Viktor karaktere rajong a színésznőért, s többet akar egy-egy autogramnál. Kapzsi és szenvedélyes, de egy idő után be kell látnia: a közeg, ahová mindig is vágyott, és ahol Julia révén egy kis időt eltölthetett, nem az világa. Szabó Márta barátnőként, s üzlettársként látszólag kedélyes és szívélyes, de kizárólag a saját érdekeit tartja szem előtt, Nyári Dia pedig ezúttal kezdő színésznőt alakítva igazolja megkérdőjelezhetetlen tehetségét.

Tar Dániel és Horváth Margit
Tar Dániel ezúttal is fantasztikus! A művész házaspár fiaként nem azt az életet éli, mint amit szülei szánnak neki, és egy ideig békés mederben telnek a mindennapjai, ám eljön az a pillanat, amikor kirobban belőle az évek óta gyülemlő feszültség. Számára a színház nem a csillogást és a fényt jelenti: céltalan életének megtestesítője, ami miatt sem szeretetet, sem odafigyelést nem kapott. Az előadás egyik csúcspontja az anya és fia beszélgetése életről, családról, a szerepek nélkül meztelen valóságról.
A nagy kérdés, hogy a színház csak egy látszatvilág vagy az egyetlen valóság?
A Csodálatos vagy, Júlia! színház a színházban: Tárnoki Márk kiváló rendezésében bepillanthatunk egy sokak számára ismeretlen világ kulisszák mögé, ahol, amikor eltűnnek a fények, a több száz szempár helyett csak a tükörbe kell belenézni – ez utóbbi jóval nehezebb feladat.
Színlap
- Julia Lambert, színésznő: Horváth Margit
- Michael Gosselyn, színházigazgató, a férje: Horváth László Attila
- Roger Gosselyn, a fiuk: Tar Dániel
- Tom Fennell, könyvelő: Horváth Viktor
- Evie Mcgeer, Julia öltöztetőnője, szobalány: Széles Zita
- Dolly de Vries, színházi vállalkozó: Szabó Márta
- Avice Crichton, színésznő: Nyári Dia
- Díszlet-és jelmeztervező: Zöldy Z Gergely
- Rendező: Tárnoki Márk
(Forrás: Száraz Anita, szon.hu)