Kulturális Negyed: ahol találkozik a természeti és az épített örökség

Kulturális Negyed: ahol találkozik a természeti és az épített örökség

Évente százezrek érkeznek Nyíregyházára, hogy megnézzék a legek állatkertjének is nevezett Nyíregyházi Állatparkot, hogy felkeressék Sóstógyógyfürdõ fürdõkomplexumait, vagy hogy sétáljanak Magyarország egyik legnagyobb szabadtéri múzeumában. Mára azonban már nem csak Sóstógyógyfürdõ népszerű a turisták és a városlakók körében. Érdemes felfedezni a belvárost, annak kulturális és természeti örökségeit, emblematikus épületeit, parkjait is, melyek az utóbbi években teljes rekonstrukción estek át. A Bujtosi Városliget átalakulásának bemutatása és a sóstói fejlesztések után ezúttal a belvárosi Kulturális Negyedről beszélgettünk dr. Kovács Ferenc polgármesterrel, az egymásra épülő beruházások összefüggéseit bemutató sorozat keretében.

nyiregyhaza.hu

Nyíregyháza két legidősebb tere a Bessenyei és a Benczúr tér. Ezeket fogja közre a város Kulturális Negyede, ahol mára egymást érik a látnivalók, s a turisztikai attrakciók. E rekreációs övezetben található többek között Váci Mihály, Bessenyei György és Krúdy Gyula szobra, a Vénusz szökőkút, a Móricz Zsigmond Színház impozáns épülete, és mellette az egykori tiszti klub épületéből kialakított színháztörténeti rendezvénytér, a Szind­bád. Közvetlen szomszédjában ott áll a Kállay-ház, amelyben a felbecsülhetetlen értékű Kállay Gyűjtemény tekinthető meg, de rövid sétával elérhető a Rózsakert Szabadtéri Színpad, valamint a Jósa András Múzeum is, amely jelenleg felújítás alatt áll. Ma már természetes, hogy a megújult parkokban rekortánon futhatunk, okospadokon pihenhetünk, hogy a Kállay-házban egymást érik a programok, vagy hogy a Rózsakertet zajvédő falak veszik körül, és az oda betérőket a mai kor igényeinek megfelelő hang-, fény- és színpadtechnikai eszközök szolgálják ki.


Nyíregyháza két legidősebb tere a Bessenyei és a Benczúr tér. Ezeket fogja közre a város Kulturális Negyede, ahol mára egymást érik a látnivalók, s a turisztikai attrakciók. E rekreációs övezetben található többek között Váci Mihály, Bessenyei György és Krúdy Gyula szobra, a Vénusz szökőkút, a Móricz Zsigmond Színház impozáns épülete, és mellette az egykori tiszti klub épületéből kialakított színháztörténeti rendezvénytér, a Szind­bád. Közvetlen szomszédjában ott áll a Kállay-ház, amelyben a felbecsülhetetlen értékű Kállay Gyűjtemény tekinthető meg, de rövid sétával elérhető a Rózsakert Szabadtéri Színpad, valamint a Jósa András Múzeum is, amely jelenleg felújítás alatt áll. Ma már természetes, hogy a megújult parkokban rekortánon futhatunk, okospadokon pihenhetünk, hogy a Kállay-házban egymást érik a programok, vagy hogy a Rózsakertet zajvédő falak veszik körül, és az oda betérőket a mai kor igényeinek megfelelő hang-, fény- és színpadtechnikai eszközök szolgálják ki.

Rendezetlenségből újjávarázsolt értékek

Pedig nem volt ez mindig így! Emlékeznek a helyőrségi tiszti klub düledező épületére vagy a toborzóirodára? Az udvarban levő egykori tákolt garázsokra, vagy a régi szabadtéri színpadra, és annak elhasználódott nézőtéri székeire? Na és annak üzemen kívül levő szökőkútjára, rendezetlenségére? A belvárosi fejlesztések 2011-ben indultak el, és mára az ottani természeti, valamint épített örökségeink együttesen Kulturális Negyeddé nőttek ki magukat.

nyiregyhaza.hu

Folyamatos zöldítés, patinás épületek felújítása

– Fontos törekvésünk volt, hogy elérjük: a városlakók, valamint a hozzánk érkező turisták ne csak Sóstógyógyfürdőn találjanak kikapcsolódási lehetőséget, hanem a belvárosban is. Ezt a programot 2011-ben kezdtük el. Az volt a célunk, hogy minél több fát, sót fasorokat ültessünk el a belvárosban, vagyis, hogy természetközeli élményben ne csak Sóstón, hanem a belvárosban is részesülhessünk

– kezdte a polgármester. – Az Iskola utca volt az első helyszínünk, de közben figyeltünk arra is, hogy a régi, 19-20. századi belvárosi épületeink megújuljanak. Emlékszem, amikor elkezdtem összeszámolni ezeket, legalább negyvenig jutottam, mára többségében vannak a magántulajdonban levők. Az idők folyamán megújult például a korábbi Szabolcs Takarékszövetkezet épülete és a Kossuth gimnázium is. Ezek a városkép szempontjából nagyon fontos lépések voltak, hiszen egyedi hangulatot adnak Nyíregyházának.

Élettel teli közösségi színtér lett a két park

– Ezt követően jött a gondolat, hogy mivel a Benczúr és Bessenyei terek forgalmas részen helyezkednek el, milyen jó lenne szabadtéri közösségi színtérré alakítani őket. A „Zöld város kialakítása Nyíregyháza területén” című pályázatnak köszönhetően 2018-ban a parkok teljesen megújultak, futópályát építettünk ki és a régi felújítása mellett új szökőkút is helyet kapott a téren. Mindkét tér parkjait stabilizált, vízáteresztő burkolatú tanösvények és térkő burkolatú sétányok tették átjárhatóvá. De a Benczúr téren például a játszótér megújítása mellett, annak környezetében szociális épület is létesült, ahol kézmosásra és WC-használatra is lehetőség van most már. Ami azonban a legfontosabb: ezek a parkok nemcsak megszépültek, hanem élettel teltek meg, a városlakók is örömmel használják.

nyiregyhaza.hu

A Kállay-kúria kálváriája

– De nemcsak a parkokat szerettük volna felújítani, hiszen adottak voltak épített örökségeink is, csak azok leromlott állapotban várták jobb sorsukat. A felújításokat 2011-ben a Színészházzal kezdtük, de időközben rekonstrukción estek át a belváros oktatási-nevelési intézményei is: az óvodák, általános iskolák, középiskolák. Gondoljunk csak például a Vasvári Pál Gimnáziumra, vagy a görögkatolikus általános iskola és óvodára. A legnagyobb vállalkozásunk a Kállay-kúria és a régi helyőrségi tiszti klub épületének felújítása volt. 4 és fél évbe tellett – közben három minisztériummal tárgyaltunk folyamatosan –, mire ingyenesen a város tulajdonába kerültek ezek az épületek. Ez azért is volt fontos, hiszen csak így tudtunk forrást nyerni arra, hogy felújítsuk.

„Amin ok veszekedtek, mi megoldottuk...”

- Én még emlékszem arra, amikor a mai Szindbád és Kállay-kúria iszonyatosan leromlott állapotban várta jobb sorsát, az előbbi udvarán szurkos papírral tákolt garázsok voltak, mondanom sem kell, később, a felújításkor féregirtásra is szükség volt... Az épület(ek) történetével még ügyvédként találkoztam először. Akkoriban tudni lehetett, hogy ezeknek három helyrajzi számuk volt és a mai Szindbádért ment a harc. A megye és a város is szocialista vezetésű volt és nem tudtak megegyezni, hogy kinek a tulajdonába kerüljön. Egy régi egyetemista barátom volt a jogi igazgatója annak az állami szervnek, amit most vagyonkezelőnek hívunk. Véletlenül találkoztam vele egy rendezvényen és akkor mesélt a munkájáról, illetve arról, hogy milyen képtelen ügyekkel, például a nyíregyházival kell foglalkoznia: a városvezetés és a megye küzd egymással, nehogy a másiké legyen az épület. Aztán az élet lett a legnagyobb forgatókönyvíró. Az egész épületegyüttes 2012-ben állami tulajdonba került, én pedig kértem, hogy mindez hadd legyen ingyen a város tulajdona. Megkaptuk, és így kezdődhetett meg a teljes felújítása.

nyiregyhaza.hu

Méltó helyre került az értékes gyűjtemény

– A Kállay-kúriát két részletben újítottuk fel, a Modern Városok Programnak köszönhetően, az épület teljes rekonstrukción esett át. Megújult a kúria környezete, kialakítottuk a csapadékvíz-elvezetést, parkolók és kerékpártárolók épültek. Mindez 994 millió forintból valósult meg. Helyet kapott benne egy konferenciaterem és multifunkciós tér, illetve végre, régi hiányt pótolva egy interaktív várostörténeti kiállítás is, ami Nyíregyháza fejlődésének történetét mutatja be a kezdetektől az 1990-es évekig. A Kállay Gyűjtemény is itt lelt otthonra, végre méltó körülmények között. 2020-ban nyitottuk meg, egy évvel később pedig a Szindbádot, ami egy egyedülálló színháztörténeti múzeumot, pódiumszínpadot, éttermet és rendezvénytermet foglal magában. Az egykori Helyőrségi Művelődési Otthon felújítása még 2019 év végén kezdődött, a tervek között pedig az szerepelt, hogy egy olyan egyedülálló attrakciót hozzunk létre az épület falai között, ami nincs máshol a térségben, de még az országban sem.

Egyházi fejlesztések

A tér ezen sarkán ott van még a szintén teljesen új Görögkatolikus Múzeum, amelyet mintegy kétmilliárd forintból építettek és adták át 2023-ban. Célja a görögkatolikus egyház Magyarországon fellelhető kulturális javainak gyűjtésé, megőrzésé és bemutatása. Ami még az egyházakat illeti: 2021-ben kilátó épült a római katolikus templomban (28 méter magasból láthatják a nyüzsgő belvárost és környékét), tavaly év végére kívül is megújult a társszékesegyház, jelenleg pedig a közösségi ház építése zajlik. Szintén 2021-ben kapta vissza régi fényét a nyíregyházi evangélikus nagytemplom belső tere. Magyarország második legnagyobb evangélikus templomát kormányzati támogatással sikerült felújítani, a korábban megújult belvárosi református templom pedig a jubileumi évben díszkivilágítást kapott.

Műemléki környezetben

– Ha már Modern Városok Program: a Rózsakert Szabadtéri Színpad volt az első, ami ennek köszönhetően újulhatott meg 2018-ban. Korábban a nézőtéri üléseket szinte már használni sem lehetett, rossz volt a színpadtechnika, nem voltak körülötte zaj védő falak és sok minden hiányzott, ami egy ilyen létesítmény esetében nélkülözhetetlen. Ma már a felújításnak köszönhetően, 21. századi környezetben várja a nézőket. A feledhetetlen szórakozást modern színháztechnika, korszerű színpad, ugyanakkor kényelmes nézőtér biztosítja, de ami a legfontosabb: azóta is nagyon sikeres, telt házas előadásoknak ad otthont.

nyiregyhaza.hu

A múzeummal lesz teljes

– A Kulturális Negyedünkre a Jósa András Múzeum teszi majd fel a koronát, azzal lesz teljes, amihez várjuk, hogy az európai uniós források megnyíljanak – folytatta a polgármester. – A tervek már elkészültek, szeretnénk felújítani. A Kulturális Negyeden belül egy múzeumi negyedet alakítanánk ki, ami önmagában is egy kulturális, turisztikai attrakció lenne. Célunk, hogy legyen körbejárható, kapjon egy kávézót, és társasági színtérként funkcionáljon. A tervek között szerepel a nagy belső udvar és például egy tetőterasz is. Felkérésemre eljött véleményezni az a tervező, aki a Budai Várnak is a tervezője, hogy konzulensként vegyen részt a programban. Bízunk benne, hogy a felújítás hamarosan elkezdődhet és régi-új pompájában tündökölhet majd az épület.

nyiregyhaza.hu

Kulturális turizmus és identitáserősítés

– Régi álmom volt, hogy legyen egy Kulturális Negyede Nyíregyházának. Pár évvel ezelőtt is kicsit megmosolyogtak, mára azonban beépült ez a fogalom a köztudatba és örömmel hallom vissza, hogy sokan látják ugyanígy. Ne felejtsük, hogy a „szomszédban” megújult a Kálvin tér, az Országzászló tér, és a Szent Miklós tér is. Nemcsak az figyelemre méltó, hogy mennyi fejlesztés történik a városunkban, hanem annak minőségé, színvonala is, amire itt kitűnő példák vannak. Mindezek együttesen hozzájárulnak a kulturális turizmushoz, de a nyíregyháziak identitásának, lokálpatriotizmusának erősítéséhez is.


Forrás: nyiregyhaza.hu


Kapcsolódó hírek
A weboldalon sütiket (cookie) használunk a felhasználói élmény javítására.
Az adatvédelemi szabályzatunkat itt találja.