A pokolból a fényre
Halász Rita: Mély levegő – Pálos Hanna előadásban
A Móricz Zsigmond Színház, ahogy a vidéki színházak mindegyike, patikamérlegen méri ki, hogy egy-egy évadban milyen tartalmú és műfajú darabok kerüljenek színre. A nézőszám folyamatos emelkedése azt bizonyítja, hogy Nyíregyházán a „laboratóriumi munka” jól sikerült a korábbiakban, és sikerülni fog idén is. Tavaly Tasnádi István Kartonpapája szerepelt a bérletes előadás-sorozatban, a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné közös produkciója, az idén pedig Halász Rita Mély levegő című műve Pálos Hannának, a budapesti Katona József Színház tagjának előadásában, az Orlai Produkciótól. A színlapról megtudhatjuk, hogy Halász Rita regénye elnyerte 2021-ben a Margó-díjat. Érdemes volt monodrámaként színre vinnie Pálos Hannának és Zsigó Annának.
Pálos Hanna nagyszerű színésznő, a hangszínskálája olyan széles, hogy könnyedén formálta meg a főhős Verán kívül a férj, Péter, a barátnő, Andi és a szerető, Márk, no és a két gyermeke karakterét, hozzáadva mindehhez a mimikát és a természetes színészi játékot. A téma sajnos közismert. A Mély levegő című előadás egy bántalmazott nő válásáról, pokoljárásáról, majd az újrakezdés bizodalmáról szól. (Egyébként egy interjúkötet is jelent meg ebben a témában. Pokrovenszki Gergely Bocskai Magdával közösen írta meg a „Mi lenne veled nélkülem?” című könyvet, amely bántalmazó kapcsolatokról és nárcisztikus személyiségekről szól. A kötetből készült hangoskönyvet a Móricz Zsigmond Színház művésznője, Kosik Anita előadásában hallgathatjuk meg.)
Bíró Eszter műve látszólag hagyományos előadásra is átdolgozható, de egy személy, egy igen tehetséges színésznő előadásában nagyobbat „üt”, mint ahogy ez történt a Krúdy Kamarában. Nem kell sokkoló mondatokra gondolni, mi több humoros részek is átszövik a montázstechnikával megalkotott monodrámát, ugyanis nem kronologikus rendben ismerjük meg Vera élettörténetét. Csupán az kerül középpontba, hogy mély levegő kell a terápiás úszáshoz és az életben maradáshoz – nem csupán fizikai értelemben.
A legtermészetesebben és leghitelsebben hömpölyög előre a történet, és hangzanak el a mondatok, amelyek Verának a gyermekeivel való, időnként ambivalens kapcsolatát, a férjével egy ideig se veled se nélküled konfliktusát mutatják be, a mi legyen az életemmel kérdésre adandó választ, mígnem eljut a csúcspontra, azaz a legmélyebbre, amikor Márk másodvonalbeli színész barátjának ösztönzésére rákap a kokainra. Nem könnyű a kétszeres spirálból kiemelkedni, de végül sikerülhet. Elköltözik az apjától, ahol egy időre menedéket taláklt, és a líraian szép történet, ahogy a gyermekeinek elmeséli, miként születtek ők a Jóistenke segítségével, előremutató és bizakodó.
Ha az egyszemélyes impresszív és lebilincselő játék nem volna elég, meg kell említenünk Csizmás Andrásnak az előadás alatt meg-megszólaló nagybőgőeffektjeit (talán ez a legjobb megnevezés), amelyek folyamatosan rezonáltak a darab tartalmára, erősítették a hatásfokát. Ezenkívül az előadás közepétől derült ki a nézők számára, hogy mi is a funkciója a színpad közepére helyezett írásvetítőnek. Pálos Hanna egy tálba vizet engedve, majd abba különböző színű festékeket elegyítve nagyon sajátos látványt alkotott meg a szemünk láttára, és nyűgözött le bennünket, nézőket. Egyetlen kimódolt pillanata és gesztusa nem volt a színészi játékának, mindvégig (egy óra negyven percen át!) hihetetlen energiával vitte végig Vera életét Pálos Hanna, aki csak a többszörös vastaps végén tudott kicsit kilépni a szerepéből, és mosollyal megköszönni a köztudottan igen hálás nyíregyházi közönségnek az őszinte elismerést.
Minya Károly
