Pájinkás János

Kárpáti Péter

PÁJINKÁS JÁNOS

álom és forradalom elment a cárhoz, és azt mondta:ha cár uram, ha egy tisztességes ember volna, akkor lejönne a toronszobábul, mert óriást le van a világ csehesedve, de én kifundáltam, mit kell az országnak jovára tenni, hát jöjjön, dolgozzunk, maga nagy hájas burzsuj

Kárpáti Péter a fiatal drámaíró nemzedék egyik legjelentősebb képviselője. Művei folyamatosan jelen vannak az ország különböző színházaiban. A mostani ősbemutató alapanyagát Ámi Lajos híres mesemondó Pájinkás János című meséje szolgáltatta. A Pájinkás János a XX. század, azon belül a kommunizmus történetének tündérmesébe fordított mása, költői, szívszorító paródiája.

Nagy István Attila (Kelet-Magyarország)

Díszlet: NÉDER NORBERT

Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ

Zeneszerző: DÉVÉNYI ÁDÁM

Zenei vezető: KAZÁR PÁL

Dramaturg: FARAGÓ ZSUZSA, KOVÁCS KRISTÓF

Koreográfus: FERENCZ KRISZTINA

Bábok: BODOR JUDIT

Segédrendező: TUCKER ANDRÁS

Súgó: APJOK RODICA

Ügyelő: KOVÁTS ISTVÁN

Mozgás: FERENCZ KRISZTINA

Rendező: SIMON BALÁZS

Kritikák

...Simon Balázs rendező bár frontmeseként viszi színre Kárpáti darabját – az előadásban Ámi a fronton mondja el a katonáknak a történetet –, mégsem komorítja el a játékot, sőt helyenként sajátos bájjal gazdagítja azt: például amikor katonazenekar masírozik be a színre, vagy amikor Nemtudomka virágai beborítják a marcona harcosokat is. A rendezés érezhetően arra törekedett, hogy minél több színét bontsa ki a számtalan elemből építkező darabnak, s vállalja az egyensúlyozást a nyersebb és a játékosabb olvasat között...

...A címszerepben remekül kezdett Egyed Attila, hőse hűbelebalázs módjára indul bele a világba. De már a vaklún vágtató feltaláló vehemenciáját visszafogta, fokról fokra egy Berend Iván-szerű figurát hozott. A második részben keménnyé erősödött a karakter, s izgalmas lezárás volt, ahogy a záró képben a nézőnek háttal ülve János szinte belerokkant a „sikerekbe” – az „én nem így akartam” döbbenetét tükrözte az újdonsült párttitkár testtartása.

A cárleányt a komikus nyafkaságtól az erőszakosságon keresztül a lélek széteséséig vezette el Szabó Márta – legdrámaibb a Jánost a frontra is követő, kantinossá lett lány keserű, csalódott szembenézése önmaga hiábavaló lesüllyedésével; az őt kapcarongyként kezelő Jánostól nem kap szerelmet.

Zubor Ágnes első jeleneteiben mindent tudó mosolyával földöntúlivá emelte Nénnye alakját. Sándor Júlia és Gyuris Tibor János szüleiként a szellemi lepusztultság ijesztő rajzolatát adták. A Cárt alakító Hetey László beszélte legízesebben a dráma népies nyelvezetét – s ez nemcsak a szövegmondásra érvényes, de az alakítás egészére is.

Poétikus figurát formált Ámi Lajos alakjából Horváth László Attila: belső tartás és férfias szemérmesség, csendes alázatosság és a tiszteletet megadó közvetlenség, elhivatott mesemondás és elszánt keresése a lélek titkának – mert „léleknek lenni köll”. A színész csendes emberséggel, szeretetteljesen és tisztelettel állít emléket mindenkinek, aki mesévé varázsolta a maga lelkét.

Mikita Gábor

Ellenfény

Bemutató: 2001. február 17.

Nagyszínpad