Őrült nők ketrece

Harvey Fierstein – Jerry Herman

ŐRÜLT NŐK KETRECE

(Musical két részben)

Jean Poiret „Az őrült nők ketrece” című színdarabja alapján

Fordította: Kállai István

Dalszöveg: G. Dénes György

Az 1983-as év szenzációja a Broadwayn a La Cage Aux Folles (Őrült nők ketrece) volt, amit 1983. augusztus 21-én mutattak be a Palace Színházban. Alapjául minden idők egyik legélvezetesebb, legmulatságosabb és legcsípősebb francia komédiája és filmje – Jean Poiret kitűnő munkája – szolgált, amely egy középkorú „házaspárról” szólt, akik történetesen homoszexuálisak. A Broadwayn ez volt az első musical, ami a „hormonok huncut játékának” ezt a kényes területét választotta témájául. A francia szerző művét Harvey Fierstein dolgozta át zenés színpadra, és Jerry Herman írta hozzá a jobbnál jobb dalokat.

A feltűnő külsejű Albin – színpadi nevén: Zaza – és a sokkal konzervatívabb Georges már húsz éve él együtt. Otthonuk békéje és egész kapcsolatuk akkor kerül veszélybe, amikor Georges fia – egy fiatalkori „ballépés” eredménye – közli apjával, hogy nősülni akar, és a lány, akit szeret, a puritán erkölcsök ádáz védelmezőjének, Eduard Dindonnak a gyermeke. Mivel a zord apósjelölt mindenáron meg akarja látogatni reménybeli vejének családját, Georges – hogy erkölcsös, derék polgárnak tűnjön – beleegyezik, hogy Albint, akiről süt a másság, a látogatás idejére elrejtsék. Albin emiatt először vérig sértődik, de aztán legyőzi büszkeségét és fájdalmát, sőt, hogy hihetőbbé tegye a csalást, konzervatív úrinőnek öltözve eljátssza Georges feleségének szerepét. Amikor aztán véletlenül lelepleződik a vendégek előtt, Albin egy kis zsarolástól sem riad vissza, hogy rákényszerítse a vaskalapos Dindont a házasság engedélyezésére.

Díszlet: CSIKÓS ATTILA

Jelmez: KEMENES FANNI, HÚROS ANNAMÁRIA

Zenei vezető: KAZÁR PÁL

Dramaturg: KOVÁCS KRISTÓF

Koreográfus: GAJDOS JÓZSEF, FERENCZ KRISZTINA

Zenei asszisztens: PÁSZTOR ATANÁZ

Szcenikus: PASECZKI ZSOLT

Ügyelő: SÁRKÖZI ISTVÁN

Súgó: KOVÁCS KATALIN

Segédrendező: TUCKER ANDRÁS

Rendező: TASNÁDI CSABA

Kritikák

ZAZA: FÉRFI VAGY NŐ?

Káprázatos színek-fények, lebilincselő díszletek, csillámos ruhák és csillogó alakítások: minden együtt van a sikerhez. Az évad közönségcsalogató, abszolút poénvadász és profi technikával megcsinált produkciója, az Őrült nők ketrece – megjósolhatóan – tömegeket vonz majd a színházba.

Noha témája, a korosodó homoszexuális Zaza nevelt fiának nősülési szándéka, s az ebből következő bonyodalmak, egyáltalán a transzvesztita bár s annak homoerotikus közege feltehetően bizonyos nézői réteget irritálni fog. Miként tette ezt keletkezése idején is. A mű alapjául szolgáló komédiát – Jean Poiret darabját – 1970-ben mutatták be Párizsban. (A filmváltozat kilenc évvel később készült). A pikáns história világkörüli sikersorozata a Broadwayn kezdődött: a Poiret színdarabja nyomán Harvey Fierstein által írott libretto megzenésítője, Jerry Herman segítette hozzá a sztorit ahhoz, hogy 1983. augusztus 21 óta legalább kétezerszer kerüljön a nézők elé. (Magyarországon 1991. szeptember 20-án mutatták be az Operettszínházban, Vámos László rendezésében. A nyíregyházi premiert az ő „emléke előtt tisztelegve” Tasnádi Csaba állította színre.)

A lendületes Broadway-musical a Móricz Zsigmond Színházban nem kevésbé dinamikus és parádés, mint az eredeti lehetett. (Köszönhető ez a kiváló rendezésen és a ragyogó színészi alakításokon túl annak is, hogy a díszlet- és a jelmezterv készítői – Csikós Attila és Kemenes Fanni – az 1991-es ősbemutató látványának megálmodói egyben). Az Őrült nők ketrece alapkonfliktusa – Zaza „drámája” – megírható lett volna tragikus felhangokkal is, azonban a darab a revüt, illetve a bohózatot részesíti előnyben. Mindemellett briliáns szereplehetőségeket kínál, elsősorban az öregedő transzvesztita sztárt alakító színésznek.

És valóban: Horváth László Attila olyan tökéletesen nő, hogy már szinte az a zavarbaejtő, amikor lekapja a fejéről a parókát, s visszaváltozik férfivá. Olyan kifinomult a mozgása, gesztusrendszere, hogy nemcsak az anyáskodó énekest, hanem Jean-Michel mamáját is (tehát két különféle „női” karaktert) ugyanolyan remekül képes megjeleníteni. Albin (alias Zaza) igazi jutalomjáték: Horváth László Attila valóban vérbő komédiázással fogalmazza színpadra a homoszexuális sztárt.

Párja, Georges, a tulaj (Puskás Tivadar) szintén kitűnő figura: mind prózai, mind énekes jeleneteiben sikerül egyesítenie humort és eleganciát. Az általam látott előadáson fiát, a „hűtlen”, mert nőnemű párt választó Jean-Michelt Nagyidai Gergő alakította. Jól meglátta a fiatalember kitörési vágyának mozgatóit, ellenben énekhangja lehetett volna karakteresebb. Jövendőbelijét Kuthy Patrícia keltette életre; ez a szerep nem adott neki elég lehetőséget arra, hogy művelt hangját kellően érzékeltethesse. Tánctudása, bájos ifjúsága azonban kárpótolta a nézőket. Emlékezetes „női” alakot állított elénk Tóth Zoltán László, a szobalány, Jacob megformálásakor.

Beszéde és mozgása éppen a férfi–női kettősségből kicsikarható komikumra épült. Kocsis Antal a vaskalapos szenátor, Zubor Ágnes pedig a felesége epizódszerepében remekelt. A díszes kompániát Tóth Károly, Illyés Ákos és Koblicska Kálmán pár perces felvillanásai színesítették. A fényűző kiállítású bemutató tánckarának tagjairól elég nehéz eldönteni, fiúk-e vagy lányok. Alapos figyelemre van szükség, hiszen Gajdos József koreográfiája (munkatársa Ferencz Krisztina) s a maszk, valamint a jelmezek egyaránt kápráztatók. Tasnádi Csaba eleven rendezése szédítő iramot diktál. A nagyérdemű elbűvölésének érdekében a színház valamennyi szcenikai adottságát Paseczki Zsolt segítségével mozgósító premier nemcsak a színpadra állító frissességét, hanem valamennyi szereplő és további közreműködő, technikai segéderő precíz együttműködését dicséri.

A díszlet hátterében izzókból kirakott La Cage aux Folles, a mű francia címe (azaz az Őrült nők ketrece) dekoratív felirat alatt kibontakozó (és persze happy enddel végződő) játék nagy sikerszéria előtt áll. Minden benne van, ami a mai nézőt szórakoztathatja. A kiugró színészi teljesítmények, a magával ragadó zene, a tetszetős látvány, az előadói csapatmunka s nem utolsó sorban a számtalan poén sokakat vonzhat a nézőtérre. Akiket pedig esetleg zavar a téma, azok is elismeréssel adózhatnak Horváth László Attila felülmúlhatatlan alakításának.

Karádi Zsolt

Nyíregyházi Napló

Jerry Herman

New Yorkban született 1933. július 10-én. Édesanyja, aki zongoratanárnő volt, kisfiát már pöttöm gyerekként elkezdte tanítani, és Jerry igazi tehetségnek bizonyult. A középiskola elvégzése után rajzolni tanult, de első dalának sikere meggyőzte őt arról, hogy a zene az a terület, ahol tehetsége igazán kibontakozhat. Folytatta tehát gyermekkorában megkezdett zenei tanulmányait és az ötvenes évek közepén már New York-i klubokban zongorázott, és népszerű előadóknak írt dalokat.

1961-ben a Broadwayn is bemutatkozott a Milk And Honey (Tej és méz) dalainek szerzőjeként. Az Izraelben játszódó történet leginkább Herman szenvedéllyel teli zenéjének köszönhette sikerét.

1964-ben bemutatott Hello Dolly! hatalmas játszási sorozata, az egész világra kiterjedő népszerűsége Jerry Herman szerzői pályájának is csúcspontja lett.Ilyen kivételesen nagy siker után mindig nagyon nehéz a továbblépés: Hermannek ez is megadatott. Két évvel a Hello Dolly! bemutatója után már egy újabb bombasiker, a Mame szerzőjeként ünnepelte őt a Broadway. A Mame másfélezer előadása után – miközben a Hello Dolly! filmváltozata is elkészült 1969-ben – Herman már egy új darabon dolgozott. A némafilm mesterének, Mack Sennettnek és sztárjának, Mabel Normandnek történetét felidéző Mack And Mabel 1974-es bemutatója – noha több Tony-díj jelölést kapott – Herman félelmét igazolta: összesen 65 előadást ért meg. A fájdalmas kudarc után 1983-ig kellett a musical rajongóinak várniuk az újabb Jerry Herman műre.

Ez volt a La Cage Aux Folles (Őrült nők ketrece). Itt végre megint minden együtt volt: a kitűnő darab, a csodálatos színészi alakítások, a pazar kiállítás és mindenekfelett Herman életteli, gazdagon áradó dalai.

részlet Miklós Tibor Musical című könyvéből

Bemutató: 2003. december 13.

Nagyszínpad