Nem élhetek muzsikaszó nélkül

Nem élhetek muzsikaszó nélkül

Léner Péter

Móricz Zsigmond

(Vígjáték két részben)

Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regénye igaz, hogy 1917-ben született, mégis szinte a milleneumi világba visz bennünket. Egy idilli világba lépünk be, mégis gyilkos valóságban tárul szemünk elé a kisregényen át a magyar uralkodóosztály szükségszerű bukása és lehanyatlása. A regény szereplői húsból, vérből alkotott figu-rák, lélegző alakok. Hiszen tudvalevő, hogy a regény, majdan a színmű legrokonszenve-sebb figurái, Zsani néni, Pepi néni és Mina néni alakjai, cselekedeteik, mozdulataik lélektana Móricz egyik legkedvesebb figurájából vándorolt át. Móricz Janka nénje beszél és cselekszik szinte mind a háromban. Pólika és Balázs, akik házastársak, szintén igazi figurák. A nyírségi úri társaság valódi képviselői s tulajdonképpen a két házastárs között lezajlott történet adja a mű mondanivalóját. A dorbézolós, mulatozós férj, széles jóked-vében az asszonyt ellenállásra, lázadásra kényszeríti. Elvágyik otthonról, szökni akar Pólika, de azért van a három nagynéni, hogy egyengessék a fiatalok házasságát. S arra nevelik, késztetik a fiatalasszonyt, hogy inkább nyelje el a mérgét, a bosszúságot, s így jobban használ vele. Tipikus történet ez a múlt század végéről. Amikor ilyen és hasonló események miatt meglazulnak a házassági kötelékek, de végül is újra összekovácso-lódnak.

Benne van ennek a műnek a levegőjében a dzsentri-világ nemtörődömsége. „Érzik az emberek a nagy felfordulást. A levegő tele van, a váltók úgy úsznak a levegőben, mint ősszel az ökörnyál.”

Díszlet: CSÁNYI ÁRPÁD m.v.

Koreográfus: MAJOROS ISTVÁN

Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA

Rendező: LÉNER PÉTER

Bemutató: 1989. december 31.

Kritikák

A Móricz Zsigmond Színház társulata kellemes szilveszteri szórakozást kínál, amikor rangos szereposztásban tűzi színre a nyírségi dzsentrik világát bemutató játékot. Móricz eredetileg regénynek írta meg a történetet még 1914-ben. Az alapötletet Erdélyből hozta magával, Kós Károly sztánai batyusbáljából. Az elnyúló vendégeskedés alkalmat adott néhány jellegzetes figura bemutatására. A regény még Mikszáth megbocsátó dzsentriszemléletét követi, s nyoma sincs benne Móricz későbbi leleplező erejének.

A vígjáték – a regénnyel szemben – erőteljesebben rajzolja meg Móricz elégedetlenkedő indulatait. A darab több hálás szerep megformálására nyújt lehetőséget.

Kelet-Magyarország

Szereplők

Balázs: Rékasi Károly

Pólika: Orosz Helga

Zsani Néni: Pécsi Ildikó

Pepi Néni: Zubor Ágnes

Mina Néni: Tordai Teri

Lajos Bácsi: Bárány Frigyes

Biri: Gábos Katalin

Veronika: Vennes Emmy

Teréz Néni: Szabó Tünde

Viktor: Juhász György