A szarvaskirály

Carlo Gozzi

A SZARVASKIRÁLY

(Tragikomédia két részben)

A történet Szerendid városában és annak környékén játszódik. Deramo király nősülni készül. Rengeteg a jelentkező, mert bárkiből lehet királynő, ha kiállja a próbát. Végül Angéla lesz a boldog kiválasztott, egyedül ő bizonyul csalhatatlanul őszintének érzelmeiben. Csakhogy Angélára már szemet vetett Dadri , a király minisztere is, aki viszont a lányát szánta a királynak. Dadri bosszút esküszik és egy varázsige révén egyszerre kaparintja meg a lányt és a királyságot (sőt Deramo testét is)... Végül Durandarte varázsló hatalma és Angéla szerelme győzedelmeskedik a gonosz miniszter fölött.

Díszlet: HORGAS PÉTER m.v.

Dramaturg: DURÓ GYŐZŐ

Koreográfus: VIRÁG CSABA

Segédrendező: KÓKAI MÁRIA

Rendező: LENDVAI ZOLTÁN f.h.

Bemutató: 1990. november 24.

Kritikák

Nyíregyházán magával ragadó színházi előadást hoztak létre Gozzi művéből. A főiskolás Lendvai Zoltán rendezésében a látvány (díszlet, jelmez és világítás), a hang (effektek és zene) s a színészi játék egészen rendkívüli egységet mutat. A színpadkép – mely ez esetben nemigen választható külön az előadás képétől – képzőművészeti műremek. Abból a fajtából, amit olyan közelről vehetünk szemügyre, hogy szinte a határain belül kerülünk. Hiszen a nyíregyházi Krúdy-teremben a nézők úgy foglalnak helyet, hogy már-már a terepre ülnek. Lábukkal a roncsoslápi erdő talaját tapossák...

...A szereplők közti viszonyok elmélyült elemzésről alapos megfontolásról tanúskodnak. Ékesen példázza ezt az a jelenet, melyben Deramo kihirdeti, hogy Angela személyében rátalált leendő hitvesére. Szinte mindenki bejön a színre. Színészek összefogott, összehangolt, összejátszó csapata. Valamennyien tisztában vannak hősük legrejtettebb gondolatával, legtitkoltabb érzésével is. E jelenetben mindannyian eljátszanak minden lehetséges szöveg mögötti tartalmat. Finoman és megkapóan...

...Az Ilyés Róbert–Szigeti András páros játékára feltétlenül ki kell térni. Deramo és Dadri megformálása sajátos, folytatásos alakítás; hiszen a Deramót játszó színész a testcsere után valójában Dadrit jeleníti meg. Hogy Ilyés tetszetősen veszi fel Szigeti-Dadri dadogását és gesztusait, az jól abszolvált mesterségvizsga. De kettejük teljesítményének igazi szépségét az adja, hogy Dadri alakváltozásában nemcsak a személyiség kontinuitását mutatják meg, hanem átalakulását is. Ennek lehetőségét Szigeti nagyon ökonomikus játéka teremti meg. Dadrija csupa önmegtartóztatás, elfojtott indulat, féken tartott szenvedély. (Lendvai az egész előadásban remekül bánik az emberi hanggal, hangerővel.) S amikor Deramo külalakjában Dadrinak már nem kell fegyelmeznie magát, elszabadul a pokol. Ilyés Róbert képében hamarosan a kivetkőzött Dadri áll előttünk. A zsarnok álarcban, mégis álca nélkül. A megtestesült, áttestesült agresszivitás.

Stuber Andrea

Színház