Születésnapi beszélgetés Bárány frigyessel

Születésnapi beszélgetés Bárány frigyessel

Nyíregyháza számára a béke szigete


Bárány Frigyes Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész november 17-én tölti be 90. életévét. Tiszteletet parancsoló életkor! Az országszerte elismert művész hat évtizedet töltött a színpadon.


Alapító és örökös tag

Mint sokan emlékeznek, három és fél évtizeden át a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban szerzett a nagyérdeműnek emlékezetes perceket.

A Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozata a múlt esztendőben az életművéért díjat adományozott Bárány Frigyesnek, aki a nyíregyházi teátrum alapító és örökös tagja, a megyeszékhely díszpolgára, művészeti tevékenysége pedig bekerült Nyíregyháza értéktárába is.

Hosszú lenne felsorolni a közkedvelt művész életútját. Tudjuk, hogy korábban sokat filmezett. Legtöbben talán Az aranyember fess Kacsuka kapitányaként emlékeznek rá. Nyíregyházán több mint száz darabban játszott, bár a művész harminc éve nyugdíjba vonult, de aktívan játszott tovább, és a nézők örömére filmekben olykor még ma is láthatjuk.


Bőröndszámra kapott leveleket

A színművészről írt, Baraksó Erzsébettel közösen szerkesztett kötetünk Thália papja címmel öt éve látott napvilágot. Idézzünk fel néhány részletet a művésszel korábban folytatott beszélgetésekből.

– Nem volt könnyű az indulás. Először egy vállalat színjátszó csoportjában léptem pódiumra, valamikor az ötvenes években, hogy ezzel a kötelező politikai félórákat is elkerüljem. Némi kilátástalanság is volt abban, hogy ezt a pályát választottam, de azután mint hivatásos színész sikerekben is volt részem – kopogja le az asztalon a művész némi nosztalgiával. […]

– Négy évet töltöttem Debrecenben a Csokonai Színháznál. Az igazi kiugrás egy véletlennek köszönhető. Gertler Viktor 1962-ben forgatta Az aranyembert, az első színes, igazi szélesvásznú magyar filmet. Tiszta véletlen, hogy megkaptam Kacsuka kapitány szerepét. Ez meghozta számomra az országos elismertséget. Bőröndszámra kaptam a leveleket… Aztán Pestre hívtak a József Attila Színházhoz. Mégis a legfőbb tevékenységem a szinkronizálás lett. Nem tudnám megmondani, hány filmhez adtam a hangomat. Aztán amikor a színházban a főrendezőt kirúgták, kicsi és rossz szerepeket adtak. Meghívást kaptam viszont Győrből. Oda szerződtem egy évre. Aztán Szolnok következett, majd hét év múlva Pécs és végül Nyíregyháza.

– Nagyon örültem, hogy így hozta a sors. Úgy érzem magam Nyíregyházán, mintha itt születtem volna. Ez itt számomra a csönd és a béke szigete.


Születésnapi beszélgetés Bárány Frigyessel színházról, meccsekről, versekről és unokákról


Bárány Frigyes közel negyven éve él Nyíregyházán. Születésnapi interjúnkhoz a kérdéseinket a járvány miatt e-mailben juttattuk el hozzá, és így is kaptuk meg a válaszokat.


Mikor és hogyan döntött látványos és impozáns pályafutása befejezéséről?

Amikor 1981-ben Nyíregyházára szerződtem, csak egy évről volt szó, lett belőle majdnem negyven. Hat évtizednyi színházi tapasztalattal egy reálisan gondolkodó színésznek tudnia kell, mikor kell megjelenni és mikor visszavonulni. Nálam ez utóbbi pillanat akkor következett el, amikor három évvel ezelőtt felkértek Schiller Don Carlos című drámájában a főinkvizítor szerepére. Kemény, szenvedélyes, szikrázó személy, gondoltam, ha ezt úgy játszom el, ahogy kell, akkor szívinfarktusban halok meg a színpadon minden este. Ha meg nem úgy játszom el, akkor nincs értelme. Ezért nem fogadtam el a felkérést, és azóta sem vállaltam újabb feladatot.


Nem hiányzik a színpad?

Hiányzik a színház, a színházi miliő, a kollégák. Jólesik, hogy érdeklődnek felőlem, gondolnak rám. A tavaszi járvány idején váratlanul megjelent a házunk előtt két kollégám, megkérdezték, van-e szükségünk segítségre, hoztak mosható maszkokat. A szakma is elismer, pedig már több éve nem vagyok a színpadon. 2019 decemberében megkaptam a Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozatának díját az életművemért. Ketten vehettük át ezt a kitüntetést: Beke Sándor, a kassai magyar színház alapító igazgatója és jómagam. Ez azért is nagyon értékes, mert a kollégák döntöttek így, tisztán szakmai szempontok szerint.


Mivel foglalkozik idehaza? Mivel tölti az időt?

Itthon sokat olvasok, keresztrejtvényt fejtek, nézem a tévében a jó vagy rossz focimeccseket, teszek-veszek a kertben, sétálok, szeretem a Sóstói-erdőt. Diákkoromban utáltam tanulni, nem gondoltam volna, hogy túl a 85. éven hiányozni fog a tanulás. Elkezdtem megtanulni József Attila verseit, de nem ám a rövideket, hanem az olyanokat, mint például a Hazám vagy A Dunánál. Elég sokat tudok kívülről, ha ez meglesz, következik Babits. Már aktív koromban is így volt, de amióta sokkal több az időm, a család áll az életem középpontjában.


Meséljen a családjáról egy kicsit!

Örömmel kísérjük figyelemmel a lányom és a nevelt lányom szakmai sikereit, és igyekeztünk szerető gondoskodással körülvenni az unokáinkat. Ahogy cseperedtek, folyamatosan fogadtuk őket a nyíregyházi otthonunkban, kezdtük Zolival, amikor négyéves lett, és utána következtek a többiek, Kriszti, Ildi, Benedek, Rozika. Rendszeresen itt nyaraltak nálunk, de jöttek más

iskolai szünetekben is, aztán amikor már nagyobbak lettek, éveken át együtt üdültünk velük a Balatonnál. Most már mindegyikük felnőtt, hogy úgy mondjam, a fejünkre nőttek. Azért ha tehetjük – leszámítva most ezt a vírusos időszakot –, megtaláljuk az alkalmakat a családi találkozásra, például Gödöllőn, ahol olyan nagy asztal van, amit mindnyájan körülülhetünk. Reméljük, így lesz ez most karácsonykor is.


Szerző: Bodnár István


Nagyszerű előadások, kiváló alakítások


Bárány Frigyes regisztrált bemutatóinak száma 157. Közel negyven évet töltött a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színpadán – hadd emeljük ki a számtalan előadásból néhány kritika részletét.


Pygmalion (KM, 1982. dec. 23.)

Bernard Shaw Pygmalionja igazi sikerdarab… Rendező Bozóky István. Bárány Frigyes találja meg leginkább a rendezés adta korlátozott mozgáslehetőség „ellenszerét”. Precízen kiszámított elegancia, s ettől a figurájának mintegy „története van”… Vasárnap a televízió sugározta ezt a darabot, parádés szerep­osztásban. (Mester Attila)


Rezeda Kázmér szép élete (KM, 1983. szept. 23.)

Bárány Frigyes élvezetes eleganciával teremt színes és érdekes figurát Rezeda Kázmérból… (M. A.)


Nem félünk a farkastól (KM, 1984. február 18.)

Jelentős színháztörténeti esemény zajlott február 11-én este a nyíregyházi színházban. Bemutatták, Magyarországon harmadszor, Edward Albee Nem félünk a farkastól című drámáját… Kapás Dezső rendezésében. Szabó Tünde és Bárány Frigyes pályájának is jelentős állomása ez a darab. Mindketten olyan magas szinten oldották meg szerepüket, amit ritkán látni a magyar színpadokon. (M. A.)


Segítsd a királyt! (KM, 1985. január 19.)

Régen néztünk akkora várakozással színházi bemutató elé, mint amilyen most Ratkó József drámájának premierjét megelőzte. A felfokozott érdeklődés fontos oka volt, hogy a szerzőt eddig lírai költőként ismertük és becsültük… A drámát Nagy András László állította színpadra… Csikos Sándor, Bárány Frigyes és Holl István alakításáról igazán csak felső fokban lehet beszélni. (Katona Béla)


Az ember tragédiája (Nyíregyházi Napló, 2009. december 17.)

Telihay Péter rendezésének történelmi ellentmondásokat kiegyensúlyozó befejezésében az Úr Bárány Frigyes rendkívüli bizalomébresztő megjelenésével valamennyiünk jóságos nagyapjaként fogalmazza meg a „mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!” üzenetét. Szükségünk van az ő tiszta mosolyára, átölelő szeretetére, felemelő kegyelmére, nehogy úgy érezzük, egy ugrás, és „vége a komédiának”. (Karádi Zsolt)


Forrás: Kelet-Magyarország


Kapcsolódó hírek
A weboldalon sütiket (cookie) használunk a felhasználói élmény javítására.
Az adatvédelemi szabályzatunkat itt találja.