Lételeme a nyüzsgés és a rohanás
Bemutatjuk Önöknek Jenővári Miklóst, aki két év szabadúszást követően a 2021/2022. évadra szerződött le a nyíregyházi társulathoz.
Jenővári Miklós 2019-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Selmeczi György és Novák Eszter osztályában, ebből a csapatból Czvikker Lilla, Józsa Bettina, Litauszky Lilla és Hajdú Péter már ismerős Nyíregyházán. Természetesen Jenővári Miklós is, aki a Tanár úr kérem! és az Édes Charity című előadásokban lépett már itt színpadra, de a Szentivánéji álom próbafolyamatát is végig dolgozta.
A diplomaszerzést követő szabadúszó léted előre eltervezett volt?
Kifejezett tervem és ambícióm volt szabadúszni annak érdekében, hogy a lehető legtöbb helyre el tudjak jutni, a lehető legtöbb emberrel találkozzak, világlátásokat, színházakat, társulatokat, rendezőket ismerjek meg. Jól is működött a dolog, szeretem, nagyon élveztem, kedves jó emberekkel találkoztam, például a főváros néhány társulatánál, Nagyváradon, vagy éppen itt, Nyíregyházán. A párom és néhány volt osztálytársam Győrben játszott, ott is több előadást láttam.
Operettekben és musicalben is színpadra léptél. Vonzanak a zenés szerepek?
Ezek találtak meg, igaz, az SZFE zenés színész szakirányán kaptam meg diplomámat.
A szabadúszók, ha van rá ambíciójuk, hajlamuk, országszerte könnyebben jutnak zenés szerepekhez, mert a prózaiakat többnyire a társulati tagok kapják. Tehát az énekes, zenés produkciókba könnyebb bejutni, ehhez nekem van affinitásom, és hívtak is.
Több pályatársaddal, így Horváth Margittal és Szulák Andreával is szóba került beszélgetéseink során, hogy egyesek lenézik a zenés produkciókat, nem tartják komoly produktumnak ezeket, illetve az ebben való színészi játékot…
Jómagam sokra tartom a zenés színházat, szerintem a szakmabeliek, a műfajhoz értők nem nézik le. Engem foglalkoztatott ez a kérdés, illetve hogy a zenés színház nálunk miért nem működik úgy, mint az angolszász területeken. Erről írtam a szakdolgozatomat, úgyhogy sokáig tudnék beszélni a témáról.
Engem arra tanítottak ez egyetemen, hogy a színész – angolszász területen mindig! – all round képzésben részesüljön, azaz mindenhez értsen. A triple threat (fordítsuk hármas csapásnak) azt jelenti: az énekelni és táncolni tudás is fontos a színészmesterségbeli képességek mellett, ez még Hollywoodban is érvényes nézet. Ott a prózai színésznek is mindent kell tudnia, csak éppen a castingon nem 15, hanem 15 ezer jelentkező közül választják ki az adott szerepre alkalmasnak tűnő személyt, a sokoldalúság tehát elengedhetetlen.
Errefelé halad a színház, a világban – és lassan nálunk is – egyre inkább a produkciós alapú társulások hódítanak teret, ami azzal jár, hogy castingokat kell tartani. Nálunk a szereplőválogatás igazi kultúrája és gyakorlata még nem alakult ki, de nekünk, színészeknek is gyakorolnunk kell az erre való felkészülést.
Sikeres szabadúszóként miért döntöttél úgy, hogy társulati tag leszel Nyíregyházán?
Ez sok összetevős dolog végeredménye. Az elmúlt másfél-két év minden hazai színházi ember számára kemény időszak volt, és bár én szerencsére végig dolgoztam ezt az időszakot, a szabadúszók közül nagyon sokan maradtak munka és bázis nélkül. A jövőt még nem igazán látjuk tisztán, bár reménykedünk, ám lelki és egzisztenciális okokból is jó, ha egy színész társulathoz tartozik. Itt, Nyíregyházán sok kedves emberrel találkoztam, természetes módon alakultak ki mély barátságok, a sok fiatal színész mellett a tapasztalt kollégák is nyitottak, gyorsan befogadtak. Legnagyobb örömömre három új előadás részese lehetek az előttünk álló évadban, ráadásul mindhárom helyszíne a Krúdy Kamara a maga egyedi atmoszférájával. Szép szerepek várnak, izgalmas, kihívásokkal megtűzdelt évadnak nézek elébe.
Más munkáid még megmaradtak?
Vannak, amelyeket már kijátszottunk, itt-ott azonban, ha minden jól megy, várnak feladatok. Semmi jónak nem vagyok elrontója, ha nem ütközik a nyíregyházi munkákkal, megyek szívesen ahova hívnak, mert életem alkotó eleme és része a nyüzsgés és a rohanás.
Forrás: Nyíregyházi Napló, Kováts Dénes
