LEAR KIRÁLY

A Lear Shakespeare egyik leghíresebb, döbbenetes erejű, világpusztulást felvázoló tragédiája: generációk csapnak benne össze, testvérek törnek egymás életére, egyetemes, öröknek hitt emberi értékek és törvények hullnak porba. Egyre kegyetlenebb csapdákba űzi áldozatait az irányt tévesztett szeretet, a fel nem ismert bűntudat, a jeges önösség, és a mindenáron birtokolni akaró vágy. Vihar tombol Lear fékevesztett, gazdátlanul sodródó birodalmában: kint, az irányíthatatlan természetben éppúgy, mint odabent, a lélek színpadán. Apokaliptikus világ, ahol tér és idő, ember és állat, test és lélek egyaránt kizökkent: tébolyult, kétségbeesett lelkek próbálnak kapaszkodót, menekvést, kiutat találni – ha még létezik egyáltalán… Az emberi lét minden fontos kérdése megjelenik a darabban; a világ eredendő értelmetlenségét, s benne az ember eredendő otthontalanságát ábrázolja, mely „a lét legszélsőbb határai felől” támad és pusztít. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembenálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. A kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó és rossz egyaránt elbukik, s a halálban furcsamód megtisztul (vagy inkább feloldódik, megsemmisül, eltűnik) a rossz is.
Talán apokaliptikus világképe, talán különös erejű válság-lenyomata miatt napjainkban különösen aktuális: több színház is műsorra tűzi, játsszák a fővárosban és az ország különböző pontjain. A Móricz Zsigmond Színház bemutatóját Telihay Péter rendezi, igazi különlegessége, hogy új fordításban mutatjuk be, melyet az egyik legkitűnőbb kortárs Shakespeare-fordító, Nádasdy Ádám készített.



VARÁZSOLOK

A 2009 őszén megjelent, Varázsolok c. lemez Pregitzer Fruzsina művészi pályafutásának újabb állomása. Régi vágyát váltotta valóra, hogy kiadhat egy gyerekeknek szóló zenei anyagot. Reméljük, hogy a célzott közönség mellett az „idősebb gyerekek” is találhatnak a lemezen kedvükre való dalokat. A zenei anyagot készítő páros (Kazár Pál: zene, Stevanyik András: versek) megpróbálta Fruzsina érzékeny lelkületéhez szabni azokat a szívből jövő gondolatokat, amiket a gyerekek felé közvetíteni szeretne. Fontosnak tartjuk, hogy a lemezanyagot bemutató koncerteken a dalok kizárólag élőzenekaros kísérettel szólaljanak meg.


CSIZMÁS KANDÚR

Játsszunk színházat!
Legyen benne sok zene, izgalom, nevetés. Legyenek benne jelmezek, és kell, hogy legyenek benne jó szerepek!
Úgyhogy most játsszuk azt, hogy testvérek vagyunk. Jó testvérek. De hogyan lehet testvériesen elosztani egy malmot, egy csacsit meg egy kandúrt? Nagyon nehezen. Nincs mese, a legkisebb fiúé lesz a látszólag legértéktelenebb „jószág”, és néhány ócska ruhadarab. Amikor azonban a kandúr megszólal, majd kölcsönkéri a kalapot, a köpönyeget és a pár csizmát, mégiscsak kezdetét veszi a mese. Mely elröpít minket a sűrű, sötét erdőbe és a rétre, hol aranyszőrű nyáj legelész, azután az üvegpalotába, hol Otrom-Fotrom, a nagy varázsló heverész…
Legyen ez egy mesejáték a barátságról, a bizalomról, a furfangos észről, a szegénylegény szerencséjéről. Mese a szomorú királylányról, Szélvári királyfiról és kettejük szerelméről. És játék, melynek főszereplője: a Csizmás Kandúr.
Játsszunk együtt!



PASSIÓ

A csíksomlyói ferences barátok lejegyzésében maradt az utókorra néhány két-háromszáz éves nagypénteki misztériumjáték szövege. Ezekből a szövegekből született ez a különleges szertartásjáték, melyet eredetileg az Universitas egyetemi színpad egykori produkciójához formált sajátos misztériumszínházzá Katona Imre és Ruszt József. Krisztus szenvedéstörténete itt valójában össznépi rituálé, melynek során egy alkotóközösség nemcsak a passiót jeleníti meg képekben, zenében, táncban, prózában, de azt a sajátos mágiát is megteremti, melynek során a közös játékból, átlényegülésből egyszer csak színház lesz. Emberek játszani kezdenek, mesélnek, figurákat, helyzeteket teremtenek – és miközben felidézik minden idők egyik legismertebb történetét, ők maguk is egy csoda, a képzelet erejével teremtett világ részeseivé válnak. A Csíksomlyói passió Jézus történetén túl a színház ősi misztériumába is beavat.
Az előadást a Független Színpad egyik alapító tagja, Ruszt József tanítványa, Bagó Bertalan rendezi.


HÁT AKKOR ITT FOGUNK ÉLNI

Színpadi játékélet, Thornton Wilder: A mi kis városunk című drámája alapján, nyomán, okán, szerkezetét felhasználva, figuráit átnevezve, módosítva, átszínezve, és az egészet áthelyezve az amerikai Grover's Corners-ből a magyarországi Nyíregyházára. S mindezt különféle utcán és könyvekben és interneten talált mondatokban elbeszélve.
Elindulunk reggel, fogat mosunk, elkésünk, nem késünk, délben tárgyalunk, ebédelünk, állunk az utcán, árulunk az utcán, este lefekszünk, vagy nem fekszünk le, karaokézunk, éjjeli műszakba indulunk,olvasunk, tanulunk, szerelünk, számítógépezünk, aztán szerelmesek leszünk, házasodunk és meghalunk...
Mind így csináljuk, mindannyian, Nyíregyházán, 2010-ben és vélhetőleg mindig, amíg világ a világ... A mi kis városunkban.


OTHELLO GYULAHÁZÁN

Shakespeare vagy operett? Othello, vagy Vereckei Szilvia? Egy színház műsorpolitikájának égető kérdései. És bár legtöbbször a „magas” művészet és az önfeledt szórakoztatás kényelmesen megfér egymás mellett, ez az örökérvényű dilemma az Othello Gyulaházán ismerős-ismeretlen manézs-ripacsériájában mégis kiveri a biztosítékot. Egy összeszokott, vidéki társulat, ahol mindenkinek megvan a maga jól bevált, meghatározott szerepe, nem reagál kifejezetten pozitívan, ha egy kívülálló egyszer csak jön, és mindent összezavar. Márpedig Debrődy László, az ambiciózus fiatal rendező épp ezt teszi: nagyratörő terveivel alaposan felkavarja a gyulaházi társulat kellemes állóvizét: a primadonnából mellékszereplőt csinál, egymondatos kis senki kezdőből főszereplő drámai hősnőt, operettből Shakespeare-tragédiát. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Othellót maga az újdonsült ifjú tragika férje játssza, a színház „régi motorosa” és közönség kedvenc hőse játssza, vagyis a világot jelentő deszkákon ezúttal egy valódi házaspár csap össze, egy hús-vér házasság kerül veszélybe, fokozva ezzel az amúgy sem rózsás színházi helyzetet… És az „operett vagy tragédia” esztétikai vitája a „fojtja vagy nem fojtja” egy egész kisvárost lázba hozó kérdésévé konkretizálódik…
Milyen lehet egy színház belülről? Hogy formálódik a szereposztás? Milyenek a próbák? És milyen az, amikor a „színész is csak ember”? Hogy is fest közelről ez a különös mikrovilág, mely hasonlít is, különbözik is minden más munkahelytől? Gádor Béla szellemes, frappáns, igazi „színház a színházban” vígjátéka szórakoztatóan tár elénk egy ismerős, esendő, szerethető közeget, kicsit kukucskálva, kicsit hátulról, tükröt tartva ezzel a „civil világ” bonyolult viszonyainak, emberi létezésének is. A műből 1966-ban Zsurzs Éva rendezett nagysikerű tévéfilmet, Básti Lajos, Törőcsik Mari és Domján Edit főszereplésével.



AZ EMBER TRAGÉDIÁJA

Madách emberiségkölteménye a magyar drámairodalom egyik legismertebb és legproblematikusabb, egyedülálló darabja. Örökérvényű kérdésekkel foglalkozik, az egész univerzumot átfogó kérdéseket vet föl az emberiség sorsáról, választásairól, lehetőségeiről. Sűrű, bonyolult, izgalmas szövet, melyben a címben jelzett tragédián át a líráig, szatíráig, groteszkig minden szín és tónus megtalálható. Színpadi megvalósítása, a monumentális műhöz méltó színpadi nyelv megtalálása, érvényességének, szépségeinek megmutatása igazi kihívás rendezőnek, társulatnak egyaránt.


A LÉLEK HOSSZA

„Ha valóban van még elvégezni való munkám itt, nem pusztulhatok el. S ha elpusztulok, akkor nem volt már értelme annak, hogy éljek. Tegnap éjjel a polcokat néztem. A nagy életművek mind ezt bizonyítják.. és ahogy születtem,- mert születtem valamire, különben miért lett volna az áldozat.”
Radnóti Miklós, Napló, 1941. április 10.



RÓKA-REGE

Heltai Gáspár Száz fabula című, Aesopus nyomán írt mesegyűjteménye a magyar irodalom, egyben a reneszánsz széppróza egyik kincsesbányája. Tanulságos, örökzöld, szórakoztatva tanító, élvezetes állatmesék ezek, melyeknek legtöbb motívuma napjainkban is ismerősen cseng a ravasz rókáról, az acsarkodó, buta farkasról, a hiú macskáról, a nagyravágyó, utánzó majmokról. Remekbe szabott, inkább emberi, mint állati figurái valóban színpadra kívánkoznak: az előadás feleleveníti az erdők-mezők varázslatos birodalmát, furcsa, esetlen, félelmetes, mulatságos, szeretnivaló lakóit, akik voltaképpen nekünk, a mi gyarlóságainknak, vágyainknak, esendőségünknek tartanak tükröt. Négylábúak, szárnyasok és egyéb „lelkes állatok” kalandjaiban mind gyerek, mind felnőtt meglelheti a maga örömét, a neki szóló tanulságot.


LESZÁLLÁS PÁRIZSBAN

A darab témája a lökhajtásos szerelem. Ugyanis a szédületes sebességű repülőgépjáratok teszik lehetővé, hogy Bernard - a párizsi szépfiú - egyszerre három légikisasszonyt tudhasson kedvesének. A vidékről feljövő jóbarát, Robert ámulva figyeli, amint barátja lakásán átutazik és kisebb nagyobb időre tanyát ver Janet, az amerikai, Judith, a német és Jacqueline, a francia stewardess. A "háremet" tartó Bernardot azonban az időjárás, illetve a menetrend megváltozása váratlan „légörvények” elé állítja: mind a három sztyuvi egyszerre toppan be "vőlegényéhez". Hogy össze ne találkozzanak, arra Robertnek s a találékony szobalánynak, Berthe-nek kell ügyelnie.


tunde@csongor.hu

Egy Fiú (Csongor) álmai asszonyát, egy, a képzeletében élő eszményi nőalakot keres. Tündét, akit régen valaha az (édenkerti) almafa lombjai közt pillantott meg egy kozmikus éjszaka, ma pedig egy színes újságcímlapról néz vissza rá… Virtuális tündérországának nem kevésbé virtuális ideálját. Őt keresi, űzi, kergeti, különböző helyszíneken át, álmok és vágyak hol képzelt, hol valós labirintusában. Miközben az „igazi” végig mellette van, a maga testi valóságában - de Csongor sóvárgó képzelete mindig kész a „bírhatót álompénzen eladni…”
Ladányi Andrea mozgásra, szövegre és vizualitásra épülő parafrázisa napjaink (cyber)-valóságába helyezi Vörösmarty remekművét, a klasszikust mai közegünkhöz, létformánkhoz, gondolkodásunkhoz közelítve.

„Ah, de mit tekint szemem?
Szerelemnek rózsaszája,
Mondd, minek nevezzem őt,
A nem földit, a dicsőt?\\\" -



TIZENKÉT DÜHÖS EMBER

Egy fiút apagyilkossággal vádolnak. Egy zárt helységben tizenkét civilnek, az esküdteknek kell dönteniük arról, hogy a vádlott ártatlan-e, vagy sem. Az ügy látszólag sima: számtalan bizonyíték szól a fiú ellen. És mégis… Tizenkét ember, akik nem ismerik egymást, és feltehetően soha többé nem találkoznak az ő kezükben van egy ember sorsa, élete. Elítélnek egy ártatlan embert? Futni hagynak egy bűnözőt? Pártatlannak kell lenniük, de el tudják felejteni saját gondjaikat, félelmeiket, előítéleteiket?
Az izgalmas lélektani-bűnügyi játékból 1957-ben Sidney Lumet készített több Oscar-díjra jelölt nagysikerű filmet, Henry Fonda főszereplésével.



NEM VICCELEK, CSAK JÁTSZOM!

A 100 éves Nyugat folyóirat előtt szeretnék tisztelegni.

A kedvenceimet, kincseimet – megmutatni.
Hinni abban, hogy szerelemről, őrületről, háborúról – mindenségről
a Tisztelt Nagyérdeműnek is valami hasonló jut az eszébe,
hasonlóan rezdül a szíve, mint nekem: Ady Endre, Juhász Gyula,
Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc és Szép Ernő
művei segítségével.

Mulassanak jól, és vegyék véresen komolyan!

Szeretettel:
Pregitzer Fruzsina



CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ

A Csárdáskirálynő valószínűleg a létező legklasszikusabb operett. Statisztikusok szerint a Föld valamelyik kontinensén minden egyes percben fölcsendül – filmen, tévében, színházban, vagy rádióban – a Csárdáskirálynő egy jellegzetes dallama. Kálmán Imre időtlen remekművének középpontjában természetesen a szerelem áll: Edvin herceg halálosan szerelmes Szilviába, az egyszerű sanzonettbe, azonban főrangú családja mindenáron meg akarja akadályozni kettejük törvényes nászát... Szerencsére kiderül, hogy annak idején Edvin anyja, Cecília…
Gyönyörű dallamok, szenvedély, nevetés, orfeum, pezsgő, századforduló, Hajmási Péter, Jaj, cica, Te rongyos élet – mindnyájunknak.




Ugrás a lap tetejére