2008. szeptember 27.

VISKY ANDRÁS
FÉNYÁRNYÉK
játék gyerekeknek egy részben
Ősbemutató
Páskándi Géza: Sugár királylány és Árnyék herceg, avagy Mióta van árnyéka a fénynek? című vázlata alapján

NAPFÉNY KIRÁLY        , FELLINGER DOMONKOS HOLDFÁTYOL KIRÁLYNŐ        , KUTHY PATRÍCIA SUGÁR KIRÁLYLÁNY,ÖZVEGY NAPFÉNY KIRÁLY LÁNYA        , JENEI JUDIT , FRIDRIK NOÉMI ÁRNYÉK HERCEG, ÖZVEGY HOLDFÁTYOL KIRÁLYNŐ FIA        , PÁSZTOR PÁL FÜVEK BÖLCSE EZERJÓFŰ        , SZALMA NOÉMI BOGARAK BÖLCSE LÁMPÁSBOGÁR        , TÓTH ZOLTÁN LÁSZLÓ KICSI FÉNYES SZELLŐ, SUGÁR KIRÁLYLÁNY APRÓDNŐJE, JÓ SZELLEM        , KUTHY PATRÍCIA APRÓ EZÜST HOMÁLY, ÁRNYÉK HERCEG APRÓDJA, JÓ SZELLEM        , FELLINGER DOMONKOS

Továbbá
táncosok, akik a bábokat (is) mozgatják:
Bajusz Emőke, Csontos Noémi, Majoros Angéla,
Marcsinák Anikó, Somogyi Nikolett, Vámosi Judit

Díszlet: PASECZKI ZSOLT

Jelmez: FÖLDI ANDREA

Zeneszerző: PAP GÁBOR

Dramaturg: DOBÁK LÍVIA

Mozgástervező: VÍG ÁGNES

Rendező: TÓTH MIKLÓS

Videoajánló

A darab:

Mióta van árnyéka a fénynek? Miért nem létezhet a fény árnyék nélkül? Hányszor szeretnénk kinyújtani a kezünket a napsugár után, hogy a tenyerünkbe zárhassuk, megsimogathassuk? Sötét és világos váltakozása, a Nap és az Éj birodalma, a sötétből a fényre törekvés, a világosság melengető ereje minden ember, kicsi és nagy, alapvető élménye. Visky András Páskándi Géza nyomán írt költői szépségű mesejátéka erről a csodálatos tapasztalatról, fény és árnyék szükségszerű összetartozásáról, kettejük harmonikus egységéről szól; egy kis szeletben a világ teljességéről…

Az előadás:

Mese a fényről és az árnyékról Költői szépségű játék a nagyszínpadon Csodás történet, látvány, zene, varázsos gazdagságú, poétikus szöveg Fényről és Árnyékról, boldogságról és boldogtalanságról, kalandról és szerelemről. Mesejáték kicsiknek és nagyoknak. Mindannyiunknak. Visky András költői lendületű alkotása Páskándi Géza Sugár királylány és Árnyék herceg, avagy Mióta van árnyéka a fénynek? című vázlata alapján készült. A filozofikus sugallatú, epikus színezetű (dramaturg: Dobák Lívia) história amolyan „családi” szórakozás. A kicsik számára a mű sokszínű látványvilága, a különböző méretű bábok, a muzsika és a tánc lehet megkapó. (Kétségtelen, hogy a számtalan rendezői ötlettel dúsított, dinamikus akciókban azonban visszafogott produkció nélkülözi a gyerekelőadások sajátos mozzanatait, azokat, amelyek láttán az apróságok könnyen azonosulhatnak a harsány kalandokba keveredő hősökkel.) A FényÁrnyék a kamasz, vagy a felnőtt nézőt esetleg jobban megfogja, hiszen ő már észleli a cselekmény mögött a felvilágosodás eszmevilágát, s az azt kifejező Varázsfuvola motívumait is, nem beszélve a szövegszintű intertextus formájában elővillanó Rómeo és Júliáról… Tóth Miklós intellektuális, játékos és humoros elemekben egyaránt bővelkedő rendezésének meg kellett küzdenie az epikum tágasságát hordozó Visky András-mű színpadra állításának nehézségeivel. A két „narrátor” ezt a feladatot ügyesen „oldja bele” a csodákkal teli univerzumba, amelynek ők maguk is részesei. A hagyományos mesedramaturgia mentén szerveződő, „minden jó, ha jó a vége”-szerkezetű előadás emlékezetesen szép. Tóth Miklós gyönyörű vizuális (díszlet: Paseczki Zsolt, jelmez: Földi Andrea, mozgás: Víg Ágnes) és auditív (zene: Pap Gábor) mesevilágot álmodott a nagyszínpadra. Olyat, amelyben báb, zene, tánc és színészi teljesítmény egységes költői látomásba olvad. A FényÁrnyék (szellemes „rövidítése” ez a szó az eredeti címnek!) fiatal művészek lelkes közös produkciója: Kuthy Patrícia, Fridrik Noémi, Jenei Judit, Tóth Zoltán László, Fellinger Domonkos mellett most lépett először a közönség elé Szalma Noémi és Pásztor Pál. Valamennyien lelkiismeretesen dolgoztak azért, hogy elhiggyük: a fény és az árnyék szerelme beteljesedhet. Ha másutt nem, legalább a mesében… Karádi Zsolt - Nyíregyházi Napló