SZÍNHÁZI ÍNYENCSÉGEK


A kereszt (Mártírok)

Szigetelő szalaggal összerótt kacatok, műanyagnyelű felmosótól a számítógép-billentyűzetig. A megszállott Benjamin jelenkorunk vacakságait gyúrta össze keresztté, és cipelte föl a tanterembe.
Bővebben...

Párhuzamos monológok (Mártírok)

„Mert te ilyen vagy s ők olyanok
és neki az érdeke más
s az igazság idegállapot
vagy megfogalmazás
s mert kint nem tetszik semmi sem
s mert győzni nem lehet a tömegen
s ami szabály, mind nélkülem
született:
ideje volna végre már
megszöknöm közületek.”

Bővebben...

Sárgarépa és mázas fánk (Mártírok)

Mit lehet kihozni egy kiló sárgarépából? – lendül meg a fantáziám, miközben a medence túlfolyó-nyílásán beömlik a szemléltető anyag Roth tanárnő (Szabó Márta) biológia és szexismeret órájára. Meglehetősen érett répák, rusztikus méretük (valamint a megkerülhetetlen tény, hogy december van) erről tanúskodik. Párolt zöldségnek már nemigen valók, enyhén kesernyés ízüket még a hosszan fővő húslevesben sem veszítik el teljesen. Krémlevesnek viszont így is alkalmasak.
Bővebben...

Karó (Mártírok)

Recseg a papír, a véső méretű ceruza árkot szánt a lapon. Karó!
Bővebben...

Motoros fóka (Mártírok)

Rendnek kell lennie. A hadseregben fókának neveztük a felmosórongyot, újoncok használták. A kiváltságos öregebbek – hogy ne kelljen görnyedni – T alakú felmosófára tekerhették a rongyot, ez volt a motoros fóka. Markus Dörflinger történelem és testnevelés szakos tanár (Nagyidai Gergő) a darab kezdetén visszasöpri a felcsapódott vizet a medencébe. Az ő lényében is van valami katonás, neki azonban elég az egyszerű partvis, a vízcseppeket könyvek jelképezik, melyek maradéktalanul visszahullanak Benjamin talpa alá. Könyveken (vagyis vízen) jár az önjelölt mártír-messiás.
Bővebben...

Mély vízben szárazon (Mártírok)

Kopott, ócska medencében kapkodjuk a levegőt. Színpad és nézőtér között nincs éles határvonal. Legfeljebb az a tépett és bizonytalan sáv, ameddig az uszoda alját kitöltő könyvréteg kinyúlik. Ezen a papírtengeren tipor mániákusan Benjamin Südel iskolai tanuló (Varga Norbert). Mintha mindig is itt cikázott volna a csempézett falak között öltönyben, nyakkendősen, jólfésülten, ahogy az iskolai rend és a társadalmi illem megkívánja. Az öltözék ezúttal azonban dac, elutasítás (hiszen szerepe szerint ruhástól ugrott a vízbe), mint ahogy az lesz majd a meztelensége is. A külvilág elvárásaival ellentétes magatartása tudatos elkülönülés.
Bővebben...

Hello Dolly B1RM 2

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi