SZÍNHÁZI ÍNYENCSÉGEK


Lány, puskával (Alhangya)

Nézem az előadás fotóit. Az egyiken Mairead (Kosik Anita) pózol, jobb kezében leeresztett csövű légpuska, mintegy a sikeres vadászat után. Bal keze a térdén pihen, lába Davey (Rák Zoltán) mellkasán tapos, pontosabban a ráborított rózsaszín bicikli kerekén. A háttérben az dúsfüvű ír mezőn legelésző (eddigre már vélhetően kilőtt szemű) tehenek. Mintha csak egy tizenkilencedik századi (enyhén szenilis és önelégült) szafarivadász arisztokrata emlékiratainak illusztrációját látnánk. Mert körülbelül akkora hősiesség egy szerencsétlen oroszlánt biztonságos távolságból leteríteni, mint egy jámbor, fegyvertelen, szelíd tizenhét éves fiút légpuskalövésekkel véresre sebezni.
Bővebben...

Barbárok (Alhangya)

Gyomor kell hozzá. Mármint a babkonzervhez, dobozból, hidegen. Holttestek között falatozva különösen. Ha nincs kanál, megteszi kézifűrész (kerti ágvágó) vagy a kés, persze a bomló holttest maradványait használat előtt letörölve. Donny (Tóth Károly) és Davey (Rák Zoltán) megpihen egy kicsit a hullák között. Esznek. Ez már nincs így, direkt beleírva a szövegkönyvbe, de ami megtörténhet, meg is történik. A szerző, McDonagh sem tiltakozna. Sajátos ízek a színpadon.
Bővebben...

Az ír nemzet hős fia (Alhangya)

Nem vitás, Padraic az ír nemzet hős fia. Legalábbis Mairead szerint. Sunyi merénylőnek, szadista hóhérnak, barbár terroristának mégsem szólíthatja. Tudatos énje szerint nem is az. Ellenkezőleg. Szent ügyek harcosa, az „Igazság” lesújtó keze.
Bővebben...

Csengőhang (Alhangya)

Padraic azt mondja, dolgozik. Meg gondolkodik. Meg szeret (a „Hazát”). Szentül hiszi, hogy ez így van. Abszurdum. A magafajta szerencsétlenek életéből éppen a munka, a gondolkodás, a szeretet hiányzik. Tény viszont, hogy megszállottsága ellenére normális emberi vágyakból építi fel illúzióvilágát.
Bővebben...

Zsö szüi Sárli (Alhangya)

Az áldozattal nem lehet nem azonosulni. Az áldozattal nem lehet azonosulni. Én vagyok ő, de örülök, hogy mégsem vagyok ő. Rettegek attól, hogy ő legyek, de félek, hogy már ő vagyok rég. S ahol ő van, – sors és idő kérdése – oda juthatok én is…
Bővebben...

Monty Python és Quentin Tarantino találkozása a boncasztalon (Alhangya)

„Figyelem! Az előadáson rengeteg a puskalövés, több gallon színpadi vért (nem-toxikus arcfesték és babasampon keveréke), és egy élő macskát használnak fel. Ha idegenkedik a lövésektől, esetleg allergiás a bőre a színpadi vérre vagy a macskákra, akkor ez nem az ön darabja!” Ezekkel a szavakkal figyelmezeti John Maio rendező (Point Richmond, Kalifornia) az Inishmore-i hadnagy (nálunk Alhangya) színészi meghallgatására jelentkezőket. Irigyelt Kalifornia! Szabadság és rend, nyíltság, felelősség, pedantéria. Egy törvénytisztelő amerikai nem árulhat zsákbamacskát…
Bővebben...

Hello Dolly B1RM 2

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi