A mese hatalma (Tűzpróba, avagy a Heilbronni Katica)

Keresztes Attila rendezése nemcsak megengedi, de tudatosan hívja elő és erősíti föl a darabban rejlő epizód-produkciókat. Ilyen Pech Jakab fellépése, ilyen Brigitta (Széles Zita) jelenete is.
A teljes színdarab egyrészt egyetlen eszmének, érzésnek alárendelt eseménysorozat (angyali jóslat, mindent fölülíró szerelem, extatikus rajongás, rendkívüli emelkedettség), másrészt emberi világban zajló, földi és földön járó vágyak, erények, bűnök rajza. Arcélek, gesztusok sokasága kerülhet egy-egy kivételesen szerencsés pillanatban az ábrázolt világ pereméről annak centrumába. Kerül is, így Brigitta is szempillantás alatt válhat a grófi kastély házvezetőnőjéből varázslatos mesemondóvá.

Dramaturgiai „küldetése” eredetileg alig haladja meg az antik színdarabok hírnökének feladatkörét: elmondani mindazt, ami túl borzalmas, túl misztikus, túl mozgalmas ahhoz, hogy színpadon ábrázolható legyen. Ilyen csodás jelenség Friderik álma is. Brigitta (Széles Zita) önmagát több személlyé sokszorozva állítja elénk Friderik és a császár leánya (mint később kiderül, Katica) szerelmének jóslatát, pillanatról pillanatra váltogatva az elbeszélő-narrátor szerepét és az általa életre hívott figurák megnyilvánulásait. Ősi teremtő erő birtokosaként beszél, játszik, él a deszkákon.


Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi