Interjú Horváth László Attilával

 

A Móricz Zsigmond Színház mûvésze ma este egy Romániában mûködõ magyar társulat elõadásában játszik a szerbiai Újvidéken egy orosz szerzõ által írt darabban. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata meghívást kapott egy fesztiválra, hogy október 6-án mutassák be Keresztes Attila rendezésében Csehov Sirály címû mûvét. Csakhogy a Szorint játszó színész egészségügyi okok miatt nem utazhatott, ezért a teátrumunkban sokszor dolgozó rendezõ Horváth László Attilát kérte meg a nem kis nehézséget okozó szerepátvételre. Olyan elõadás esetén sem egyszerû a feladat, ha korábban már alakította a mûvész a megszemélyesítendõ karaktert, pláne nem akármilyen truváj, ha még sohasem. Mûvészünk szerencsére örömmel fogadta a kihívást, ahogy azt nem sokkal az indulása elõtt elmondta lapunknak.

EZ A SIRÁLY NEM AZ A SIRÁLY


Arkagyinának a bátyját, Szorint fogom megszemélyesíteni – tudtuk meg tõle. – Játszottam már a szerepet a Móricz Zsigmond Színházban, de az Akunyin-féle feldolgozásban, ami Csehov mûvének a továbbgondolása, s emiatt aztán teljesen más alkotás. Láttam sokféle Sirályelõadást, így ezt is. Nagyon jó a szerep, kiváló a produkció, így örömmel megyek. Elhangzanak a mûben például Pécsi Sándor életének utolsó mondatai is, azok, amiket
Szorin mond Dorn doktornak: „Ej, de makacs! Értse meg, élni szeretnék.” Három hetem volt a szövegtanulásra, két napot próbálok Marosvásárhelyen, s aztán elutazunk Újvidékre. Keresztes Attilával dolgoztam már a Heilbronni Katicában, legutóbb pedig az Emilia Galottiban is, amit
október 14-én 19 órától bérletszünetben játszunk.

EMILIA GALOTTI APJA


Mint elmondta, nagyon szereti az Emilia Galotti címû Lessing tragédiában játszott szerepét: Egy apa, Odoardo, akinek döntenie kell lánya sorsáról. A mélyen vallásos férfinak bármi áron meg kell védenie lánya tisztességét. Olyan sarkalatos kérdésekrõl beszél a mû, amirõl a színháznak
feltétlenül szólnia kell: becsületrõl, két ember összetartozásáról, lázadásról, hûségrõl, szerelemrõl... Több nem színházi emberrel beszélt a darab bemutatását követõen, akik azt mondták, nagyon megérintette õket a történet, s bár nem térdcsapkodós, könnyû darab, mégis igazi kikapcsolódást
jelentett számukra. Többször állva tapsoltak a nézõk. Horváth László Attila játszik még A Fõfõnökben is, ami skandináv humorral fûszerezett, okosan megírt darab. Bemutatja, hogyan szórakoznak egyesek mások sorsával, miközben a szerzõ esendõ embereket mutat be megbocsátóan, s nem
ítél el senkit. Azt a színészt alakítja, aki vállalja, hogy eljátssza a vállalat dolgozói elõtt a Fõfõnököt...

AZ EZREDESBÕL SZÁZADOS LESZ


Sokadik alkalommal alakítok katonatisztet, például a Szibériai csárdásban is – mondta mosolyogva Horváth László Attila. – Az Emilia Galottiban ezredes voltam, ebben pedig százados. Nagyon szép, megható ennek a története is. Az elsõ világháború idején játszódik az orosz hadifogolytáborban, ahol a nehéz körülmények között is emberek tudtak maradni a katonák. Hogy javíthassanak sorsukon, eljátsszák a Csárdáskirálynõt... Érdekes feladatok várnak rám az évad további részében is. Hamarosan kezdem az Illatszertár próbáit, ahol a patikus leszek, majd a Don Carlosban Fülöp király.

Forrás: Nyíregyházi Napló

Szerző: Sz. Kántor Éva

Online jegyvásárlás:
http://moriczszinhaz.jegy.hu/program/emilia-galotti-70732

 

2017. október 6.

 

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi