Szeptember 15-én és 16-án!

 

Tasnádi István

SZIBÉRIAI CSÁRDÁS

(Zenés romantikus játék)

Az előadás hossza szünettel együtt: kb. 2 óra 15 perc

 

A Csárdáskirálynő az egyik leggyakrabban játszott magyar operett, de vajon tudta-e,

– hogy a komolyzenésznek induló Kálmán Imre így vélekedett saját munkásságáról?
„Tudom, hogy egy fél partitúraoldal Liszttől többet ér, mint az én eddigi összes operettem és azok, amiket még csak ezután írok majd. De azt is tudom, hogy ez a fél oldal szellemileg magasan álló közönségkoncentrátumot igényel, és ez mindig csak csekélyke része a színházba járóknak.”

– hogy, nem sokkal az után, hogy Kálmán Imre elkezdett dolgozni új operettjén, kitört a világháború, és Kálmán abbahagyta a komponálást?
„Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.” Egyéves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai Bad Ischlben, és végül itt fejezte be az operettet.

– hogy a bécsi bemutatóra 1915. november 13-án került volna sor a Johann Strauss Színházban?
November 13. egyébként péntekre esett, és a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Millert, hogy ne aznap mutassák be darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett. Az időpont azonban mégis eltolódott, mert Jozef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premierre végül november 17-én került sor.

– hogy technikai szabadalom is fűződik a Csárdáskirálynő létrejöttéhez?
Beöthy László, a magyar bemutató helyszínének, a Király Színháznak a tulajdonosa, ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.

– hogy soha operett kiállítására annyi pénzt nem költöttek Budapesten, mint amennyit Kálmán új művére?

– hogy ezt követően az operett elindult világhódító körútjára?
1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.

– hogy az I. világháború alatt kormányzati szinten is támogatták a színházba járást?
„A színházra jelentőségteljesebb szerep hárul, mint valaha: feladata a nemzeti erő és bizalom fenntartása, valamint, hogy az agyonzaklatott, agyoncsigázott idegeket néhány órára elzsongítsa és narkotizálja.”

– hogy mindez nem maradt a tömegekre hatástalan? hogy a Vígszínház 350 ezer, a Király Színház 320 ezer nézőt fogadott?
„Hosszú éveken belül nem volt annyi táblás nézőtér, annyi sikeres bemutató és annyi színészi siker Budapesten, mint az elmúlt színházi esztendőben!” – lelkendezett a Magyar Színpad egyik cikkírója 1916-ban.

– hogy több mint háromszáz színészt soroztak be 1915-ben?
A fogságba került katonák polgári foglalkozásuktól függetlenül igyekeztek magukat lefoglalni, illetve másokat szórakoztatni a frontvonalak mögött: tábori színházakat szerveztek, volt, ahol egyszerre négy társulat is működött. A díszleteket, a kellékeket, a ruhákat maguk készítették el vagy szerezték be. Ilyen előadás során adták elő többek közt a Csárdáskirálynét a Magyar Tábori Színház tagjai 1919 novemberében Szibériában, Krasznaja Rjecskában. Természetesen a női szerepeket is férfiak játszották; a kottákat, dalszövegeket emlékezetből jegyezték le. Egy másik, 1921-ben létrehozott előadás célja az volt, hogy a még mindig hadifogságban sínylődők hazajövetelét elősegítse, másrészt pedig, hogy a közönség megismerje azok munkáját, akik távol hazájuktól kulturmissziót teljesítettek a magyar színházi élet megismertetéséért.
A Csárdáskirálynét több táborban is adták annak idején, volt, ahol 30 előadást is megért.
Folklór lett belőle.

 

Az előadás szeptember 15-én (péntek) és 16-án (szombat) megtekinthető bérletszünetben.
Online jegyvásárlás:
http://moriczszinhaz.jegy.hu/program/sziberiai-csardas-61799

 

2017. szeptember 12.

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi