Móricz Zsigmond – Kocsák Tibor – Miklós Tibor

LÉGY JÓ MINDHALÁLIG

(Musical két részben)

Rendező: HORVÁTH PATRÍCIA E.H.

Bemutató: 2003. szeptember 20.



Szereposztás


Továbbá
gyerekek, járókelők


Díszlet-jelmez: NEMES TAKÁCH KATA E.H.
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Zenei összeállító: RÁCZ MÁRTON
Dramaturg: TÖRÖK TAMARA
Koreográfus: GYÖNGYÖSI TAMÁS
Segédrendező: APJOK RODICA


A darab

„A kollégiumi nevelésről, a századforduló Debrecenének tanárairól, diákjairól és csendesen züllő urairól nemigen beszél művészibben máig sem írás, és valóban ez a legjobb gyermekregény… De mégsem gyermekregény a Légy jó mindhalálig. A történet Nyilas Misiről, a debreceni kollégium kis gimnazistájáról szól, de Nyilas Misi csalódása a felnőttek világában a felnőtt Móricz Zsigmondé, övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság, övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is…
Nyilas Misi végül kínoktól fuldokolva búcsúzik Debrecentől, hogy többet vissza ne forduljon, s az emberiség tanítója akar lenni… A Légy jó mindhalálig a lélek felegyenesedésének a regénye.”
Czine Mihály



Galéria




Videó




Kritikák

NYILAS MISI MA IS SZERETETRE TANÍT

Maráz Tamás tudott bánni az arcával, tudott megrendülni, őszintén figyelt a partnereire.

Szűnni nem akaró vastaps köszöntötte a Móricz Zsigmond Színház szombat esti bemutatóján a Légy jó mindhalálig gyermekszereplőit és profi társaikat.

Köszönhető volt ez annak, hogy a nézőtéren az érintettek szülei, testvérei és barátai is helyet foglaltak, de elsősorban annak, hogy sikerült az előadásnak emelkedett pillanatokat teremteni.

Valamiképpen Móricz Zsigmond szándéka is volt ez, aki a regény megszületésekor a maga emberi fájdalmát, csalódottságát egy gyermeki lélek drámai illúzióvesztésében fogalmazta meg. Mi sem természetesebb, hogy a regény nem kerülte el a sorsát, s a Kocsák Tibor – Miklós Tibor szerzőpáros musicalt írt belőle. A feladat meglehetősen nehéz lehetett, mert Móricz regénye elsősorban a főhős lelki rezdülésére helyezi a hangsúlyt, míg a musical – a műfaj sajátosságaiból következően – a látványosabb, olykor a teátrálisabb gesztusokat igényli, a cselekmény fordulatosságaival együtt.

Horváth Patrícia rendezésének egyik erénye a színpadkép elgondolása. Az előadásban ajtók nyíltak és csukódtak, amelyeken az élet drámai és vidámabb pillanataiban ki-bejártak a szereplők. Az ajtó a megérkezés és az eltávozás térbeli kerete is.

A gyermekszereplőkről nem illik igazán rosszakat írni. A próbákon – a hírek szerint – nem volt könnyű velük a munka, mert meglehetősen fegyelmezetlenek (elevenek?) voltak. Ebből az előadásban szinte semmi sem látszott. A csoportos jelenetekben gyakori volt a csápolás és a legyintgetés, de az egyéni megszólalásokkor hitelesek voltak. Különösen érvényes ez Maráz Tamásra, aki a bemutatón Nyilas Misit alakította. A harmadik osztályos kisdiák engedte, hogy a színpadon megtörténjenek vele a dolgok. Az énekhangja még bizonyosan sokat fejlődik az előadások során, de a színészi játéka igazán figyelemre méltó. Tudott bánni az arcával, tudott megrendülni, őszintén figyelt a partnereire, s jól közvetítette Misi megrendült állapotát. A gyerekek közül jó volt még Habzsuda Tíria is, aki Doroghy Sanyikát formálta megjátékosan és a kellő rosszindulatot is eljátszotta. A felnőttek közül első sorban Kocsis Antal igazgatója tetszett, aki megmutatta annak szigorúsága mögött rendkívül erős gyerekszeretetét. Figyelemre méltó volt Gyuris Tibor (Valkay tanár úr) alakítása, aki néhány pillanata alatt a hangjával és a testtartásával megmutatta, hogy nem veszett még ki a világból a tisztesség. (Bár ő is inkább elmenekül a kollégiumból.)

Jók voltak a rosszindulatú tanárok, akik a fegyelmi bizottságot is képviselték (Tóth Zoltán László, Fábián Gábor, Petneházy Attila). Török János és Bella szerelmi kettősét Kuthy Patrícia és Mészáros Árpád Zsolt játszották el hitelesen, azok között a keretek között, amelyet számukra a szerzők kijelöltek.

Egységes előadást láttunk, helyenként erős didaktikus hanggal. Csak reménykedni lehet, hogy az ifjú nézőkben felébreszti az előadás a kíváncsiságot, s a kezükbe veszik Móricz Zsigmond halhatatlan, klasszikussá vált regényét is.

Nagy István Attila
Kelet-Magyarország

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi