CSÁK GYULA

AZ ŐSZÜLÉS VÁRATLAN ÓRÁJA

(színmű 2 részben)

ŐSBEMUTATÓ

Rendező: LÉNER PÉTER

Bemutató: 1983. április 30.



Szereposztás

  • ELEK: BÁRÁNY FRIGYES
  • HEDVIG: PETÉNYI ILONA
  • ZSUZSI: VÁNDOR ÉVA
  • BOLDIZSÁR: SIMOR OTTÓ
  • MATILD: ALBERT ÉVA
  • MELINDA: HARTMANN TERÉZ



Díszlet: JÁNOSA LAJOS m.v.
Jelmez: MIALKOVSZKY ERZSÉBET m.v.
Segédrendező: VÁRNAI ILDIKÓ


A darab


A színpadi változat a regényhez képest jócskán módosult. A kisregény tulajdonképpeni főszereplője a lány, aki szakít szülei kispolgári életformájával és hazug világával. A darab az apa története, aki szakít családjával valami késői új élet, új szerelem reményében. A legfőbb változás mégis az, hogy a regénybeli apa a színpadon társadalmi hátteret kapott; elsőgenerációs értelmiségi, volt népikollégista, történész és néprajztudós, akiből sértett, félreállított ember lett. Ellenpólusa, az ifjúkori jó barát, aki családi látogatásra érkezik Szabolcsból, a fényes szelek nemzedékének másik típusa. Boldizsár mindenben Elek ellentéte: a született népi káder, „az új társadalom első lombikbébije” mára amolyan szocialista milliomossá, vidéki kiskirállyá vált, akinek birtoka, lila Volvója és virágzó magánvállalkozása van (békákkal kereskedik). Felesége, Matild a vidéki nagysága napjainkban újjáéledő típusa: festeget, iszik, verseket ír és szórja a pénzt. Lányuk, Melinda amolyan kékharisnyatípus, akit felvettek a budapesti egyetem néprajz szakára. Elek családja is jócskán különbözik a regénybeli modelltől: Hedvig, a feleség nem slampos, elnyűtt háziasszony, hanem vezető beosztásban dolgozó, felvilágosult nő. Zsuzsi, a lányuk a továbbtanulás helyett önálló életre vágyik, és ezért elköltözik otthonról. A két család tehát két ellentétes életforma szembesítése, amelyet végletesen kiélez a konfliktus: Elek beleszeret barátja lányába, és kilép eddigi életéből. A darab befejezése nyitva hagyja, hogy hová.




Galéria




Kritikák



Léner Péter rendezése merészen él a kiemelések, váratlanságok hatáseszközeivel, munkája mégsem válik hivalkodóvá, rendezői mutatvánnyá, az írói mondanivalót szolgálja itt mindvégig igényesen, hitelesen, hatásos játékelemekkel. Az egész munkára jellemző, hogy Léner pontosan elemezte és kidolgozta a szituációkat, így tudta az olykor kevésnek, szűkszavúnak ható pillanatokból is kibontani a mögöttes, olykor csak sejtelmesen feltörő tartalmi mozzanatokat. A főszerepeket Bárány Frigyes és vendégként Simor Ottó játssza. Bárány Frigyes a permanens válságban imbolygó, szüntelenül, önigazolásokba menekülő, hangzatos nézeteket keresgélő embert jellemzi hatásosan, szenvedélyesen és nagy lélektani biztonsággal. Simor Ottó Boldizsár alakjában a kételyeit könnyedén félretevő, az aktivitás megszállottjaként az életet végigrohanó ember jellegzetes kedélyességét, fölényét, világot és önmagát felülről néző magatartását tudta játékokkal is érzékeltetni. Feleségeiket Petényi Ilona és Albert Éva játssza kitűnő stílusérzékkel. A két fiatal lányt pedig Vándor Éva (mv.) és Hartmann Teréz jellemezte nagy lélektani biztonsággal. Jánosa Lajos díszlete jellegzetes és hangulatos, Mialkovszky Erzsébet jelmezei kitűnőek.

Illés Jenő
Film, Színház, Muzsika


VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi