Vörösmarty Mihály

CSONGOR ÉS TÜNDE

Rendező: BOZÓKY ISTVÁN

Bemutató: 1981. október 17.



Szereposztás

  • CSONGOR: VITAI ANDRÁS
  • KALMÁR: FÁBIÁN JÓZSEF
  • FEJEDELEM: TIMÁR ZOLTÁN
  • TUDÓS: HOLL ISTVÁN
  • BALGA: LAKATOS ISTVÁN
  • KURRAH: SZŰCS ISTVÁN
  • BERREH: KISS T. ISTVÁN
  • DUZZOG: BALOGH JUDIT
  • TÜNDE: HARTMANN TERÉZ
  • ILMA: SZABÓ TÜNDE
  • MIRIGY: PETÉNYI ILONA
  • LEDÉR: MUSZTE ANNA
  • LEGÉNY: BERATIN GÁBOR
  • LEÁNY: ZÁVORY ANDREA



Díszlet: BARÁTH ANDRÁS
Jelmez: VINCE BÉLA
Zene: Rossa László
Koreográfus: VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ


A darab


Drámairodalmunk klasszikus, jól ismert remekműve - a magyar "Szentivánéji álom" -, akárcsak Shakespeare művei, a nézők legkülönbözőbb korú, és ízlésű rétegeihez utat találhat. Hiszen már maga a mesecselekmény is izgalmas; Miriggyel, az ördögfiakkal, Ledérrel, a rókalánnyal. A szárnyaló mesevilág mellett Csongor és Tünde nyugtalan, költői szépségű szerelme a lírát, Balga és Ilma kettőse a vaskosabb, népi-realista színeket képviseli, no meg a bűbájos humort. A három vándor szimbolikus alakja teszi még színesebbé és igazán teljessé a sokszínű világot; ők a költő sajátos filozófiájának megtestesítői. A boldogságot kereső királyfi kalandos vándorútja, a sokrétegű darab előadása igazi színházi élményt ígér.




Galéria




Kritikák



"...Bozóky István rendezése bizonyos értelemben szakított a Csongor és Tünde színpadra állításának hagyományaival. Elhagyta a tündérmesék fantasztikus, csodás, kísérteties elemeit, megerősítette viszont a népi motívumokat. Tündérmese helyett voltaképpen népi játék zajlik a színpadon, a csodás, hihetetlen mesemotívumok vagy elmaradnak, vagy az előadás józan és reális elemei mögött háttérbe szorulnak... A Baráth András tervei alapján készült almafákkal körülvett szép és végig barátságos színhely utalás lehet akár arra a Paradicsomra, amely a népi képzeletben él, de akár - és ez nem szentségtörés - egy nyírségi almáskertre is."

Ökrös László
Új tükör


Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi