Hernádi Gyula

SZÉP MAGYAR TRAGÉDIA

Rendező: JANCSÓ MIKLÓS

Bemutató: 1982. április 24.



Szereposztás

  • NIKLAY ISTVÁN: MADARAS JÓZSEF
  • MÁRIA: ALBERT ÉVA
  • PEREGHY IMRE: BÁRÁNY FRIGYES
  • PEREGHY ANNA: HORINECZKY ERIKA
  • MIKSA/NAPÓLEON:KOVÁCS GYULA
  • BISMARCK/JUAREZ:LAKATOS ISTVÁN
  • TÁBORNOK/ŐRNAGY: SZIGETI ANDRÁS
  • KREMENS/POROSZ KAPITÁNY: PALOTAI ISTVÁN
  • WALTER: VARSA MÁTYÁS
  • FRANCIA TISZT: KISS T. ISTVÁN
  • ŐRMESTER: FÁBIÁN JÓZSEF
  • KÖZLEGÉNY: BERKI ANTAL
  • DAS MäDCHEN: BALOGH JUDIT



Látvány: BANOVICH TAMÁS
Jelmez: KÉK MAJA m.v.
Zenei: TOMASOVSZKI PÁL
Koreográfus: PETHŐ LÁSZLÓ
Segédrendező: VÁRNAI ILDIKÓ


A darab


...Jancsó és Hernádi ezúttal sem tagadta meg magát, alaposan próbára téve a friss szemű, ilyesformán befogadásra is hajlamos nyíregyházi közönséget. Mondhatnánk: "megsorozták" őket a meztelenséggel, némi obszcenitással, szóviccek garmadával, pontosan azokkal a "nem művészi" hatáselemekkel, melyeket általában olcsónak nevezünk. A tudatos kísérletezés hatása mégis eredményesnek mondható, mert Jancsónak megvan az a különleges képessége, hogy az elemekből új, magasabb rendű képességet hozzon létre. Ez történt Nyíregyházán is. A közönség, ha úgy tetszik "vérbefagyva" nézte végig a csakugyan hátborzongató történelmi látleletet, értő partnerévé szegődve az alkotóknak. S persze nevetett, ahol a karmester úgy kívánta, s a karmester sokszor kívánta úgy. Kacagva borzongó közönség – kell-e ennél szebb igazolás? Ha a „blődli” műfaji meghatározás ezt jelenti – így értjük.




Galéria




Kritikák



A Szép magyar tragédia a néhány évvel ezelőtti előadással szemben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban új formai arculatát, a megvalósítás alapvetően másfajta lehetőségét mutatta meg. Akkor Szinetár Miklós rendezése komolyan vette Hernádi játékát, logikáját, ironikus történelemszemléletét. Most, ahogy a Hernádi–Jancsó alkotópáros lépett színre, megváltozott a módszer is. Előtérbe került az utóbbi időben már több alkalommal színpadot kapott (Mata Hari, Hasfelmetsző Jack, V. N. H. M., Drakula) s így most már akár színházi jelenségnek is tekinthető blődli. Jancsó színpadszervezésében a meztelenség, az erotika, az állandó szeretkezés az alap. S ha közben eltűnne valami a mondanivalóból, azt kézjelekkel, mutogatással, szóviccek halmazával helyettesítik. Lehet szeretni vagy nem szeretni ezt a színházat, lehet elfogadni vagy elvetni színpadi törvényszerűségeit, lehet egyszerűen formai rendszerként kezelni. Azt azonban el kell ismerni, és főként tudomásul kell venni, hogy a színpadi újdonság erejével hat a közönségre, hogy egységes jelrendszere határozott művészi elgondolást, szándékot takar. S az is kétségtelen, hogy a továbbiakban hitelt érdemlően színházi jelenségként kell kezelni.

Róna Katalin
Színház


Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi