Joseph Stein – Jerry Bock

HEGEDŰS A HÁZTETŐN

(Musical két részben)

Rendező: SCHLANGER ANDRÁS

Bemutató: 1992. január 11.



Szereposztás

  • TEVJE: HETEY LÁSZLÓ
  • GOLDE: SZABÓ TÜNDE
  • CEJTEL
  • CHAVA: GÁBOS KATALIN
  • HÓDEL: OROSZ ANNA
  • SPRINCE: SÁNDOR JÚLIA
  • BJELKA: CSABAI JUDIT
  • JENTE: MÁTHÉ ETA
  • MÓTEL: JUHÁSZ GYÖRGY
  • SANDEL: SRANKÓ ÉVA
  • PERCSIK: SZATHMÁRI GYÖRGY
  • LÁZÁR WOLF: SIMOR OTTÓ
  • MORDCHA: SZIGETI ANDRÁS
  • RABBI: BÁRÁNY FRIGYES
  • MENDEL: BAJZÁTH PÉTER
  • AVRAM: KORCSMÁROS GÁBOR
  • CEJTEL
  • FRUMA SÁTA: CSORBA ILONA
  • CSENDBIZTOS: GADOS BÉLA
  • FEGYKA: VÁRHELYI DÉNES
  • SZÁSA: VENYIGE SÁNDOR


Közremüködik:
Nyírség néptánc együttes


A darab

Sólem Aléchem híres regényéből Joseph Stein és Jerry Bock írt musicalt. Ez a zenés darab bejárta Európa és Amerika színpadait és méltán nevezhetjük világhírűnek. Magyarországon is több színház játszotta óriási sikerrel. Mi lehet az oka a darab népszerűségének? Egyrészt a fülbemászó dallamok, remek szerepek, és még valami: olyan témát dolgoz fel, ami sajnos a világon évtizedek óta foglalkoztatja az embereket. Ez a vallási, etnikai kisebbségek problémája. A darab Oroszországban játszódik és oroszországi zsidókról szól. Arról, hogy egy közösség hogyan igyekszik megőrizni kultúráját, identitását, egy számára idegen - idegenné váló környezetben. De éppúgy szólhatna lengyel zsidókról, oroszországi örményekről, vagy éppen Irakban élő kurdokról is.
Természetesen a színház nem akar politizálni. Egy dolgot kíván: egy közismert történet segítségével szórakoztatni és talán - elgondolkodtatni.



Galéria




Kritikák


...A nyíregyházi társulat mindenesetre tiszteletre méltó visszafogottsággal kerüli az olcsó sikert. Hetey László tejesembere kisember, nem a falu hangadója; szerető és szeretetre méltó apa. A gazdagságra vágyó agyonismert dalt olyan teatralitástól mentesen adja elő, mintha először hallanánk; ugyanolyan meghitt bensőséggel tud az Istennel társalogni, mint a falubeliekkel, vagy akár a nézőkkel. Lányainak karából Pregitzer Fruzsina temperamentumos makacssága és Orosz Anna külső-belső szépsége ragyog ki; Máthé Eta minden lében kanál házasságközvetítője és Bárány Frigyes „neked is igazad van fiam” mentalitású rabbija inkább anekdotikus figurát testesít meg; Gados Béla érzékeny színészi alkata kissé feszeng a cári rendbiztos szerepében.

Nehéz külön-külön méltatni az egyéni teljesítményeket, hiszen a sokszereplős előadás legfőbb erénye a csapatjáték, amiből alig hallani ki disszonáns hangot. Az érdem jelentős része valószínűleg az erős kezű Foltin Joláné, akinek különböző motívumokat egyesítő koreográfiája azt hangsúlyozza, ami összeköt, és nem azt, ami elválaszt. A táncok nemcsak mozgást, dinamikát visznek a játékba, hanem jellemeznek is. Szépen megoldott pillanat, amikor a lakodalmi körtánc az orosz katonák fenyegető megjelenésekor összekapaszkodó védelmet nyújt: a férfiak körbeállják asszonyaikat-lányaikat, és egyre szorosabb gyűrűt vonnak köréjük. Ezáltal a közösség megtartó ereje szájba rágó didaktika nélkül, képi metaforában jelenik meg.

Magyar Judit Katalin
Színház


Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi