Carlo Goldoni

TERECSKE

(komédia két részben)

Fordította: Nádasdy Ádám

Rendező: LENDVAI ZOLTÁN

Bemutató: 1992. április 11.



Szereposztás



Díszlet: HORGAS PÉTER m.v.
Jelmez: KESERŰ ANDREA m.v.
Dramaturg: DURÓ GYŐZŐ
Segédrendező: PANKOTAY ÉVA


A darab

A helyszín egy velencei terecske, télen, a karnevál idején. A fánkárus Orsola fia, a fiatal Zorzetto, kezében egy Venturina nevű szerencsejátékkal jelenik meg, és invitálja a környező házak asszonyait, hogy próbáljanak szerencsét.
Donna Catte és lánya, Lucietta, Fabrizio unokahúga Gasparina, valamint Agnese és anyja, donna Pasqua vannak jelen. Anyák és lányok nekifognak a játéknak, majd vitatkozni kezdenek. A tét a szerencsét hozó kártyalap, a napkártya elnyerése. Gasparina, ki magát előkelőbb származásúnak tartja a többieknél, gúnyt űz Orsolából és kicsúfolja portékáját. Pasqua és Catte párbeszédét halljuk, ami főként pletykálkodásból és mások ócsárolásából áll. Bár Catténak már nincs egy foga sem Pasqua pedig süket, mégis mindketten azt tervezik, hogy miután férjhez adták lányaikat, maguk is megházasodnak. A Velencébe látogató nápolyi lovag megpróbálja elcsavarni a lányok fejét. Leginkább Gasparina és Agnese tetszik neki. Lucietta egyre türelmetlenebbül várja jegyesét, Anzolettót, a fiatal kelmekereskedőt. Késlekedését megbosszulandó úgy tesz, mintha engedne a lovag közeledésének, amivel felszítja Anzoletto féltékenységét. A szerelmesek hajbakapnak.
Donna Pasqua és Donna Catte egyedül vannak a terecskén. Pasqua sepreget. A két asszony gyermekeiről beszélget. Orsola szeretné, ha Pasqua lánya, Agnese, feleségül menne fiához, Zorzettóhoz és Pasqua ebbe a tervbe szíves-örömest bele is egyezik. Belép Agnese, kinek Donna Orsola rögvest hízelegni kezd. A két asszonyság ezután elvonul, hogy a házasságról beszélgessenek. Lucietta csípős megjegyzésekkel illeti Agnessét. Mint kiderül, ennek féltékenység az oka; azzal vádolja, hogy túlságosan is érdeklődik Anzoletto iránt. A két barátnő azonban hamarosan kibékül. Agnese egy bársonyvirágot ígér barátnőjének, ám az ajándékot Zorzettónak kell elhoznia tőle és átadnia Luciettának. Agnese, annak ellenére, hogy Zorzetto már a jövendőbelije, alaposan lehordja a fiatalembert. Lucietta játékosan gúnyolódik barátnőjével, és hogy megvigasztalja Zorzettót, behívja a szobájába. Anzoletto éppen ebben a pillanatban érkezik meg és együtt találja menyasszonyát Zorzettóval. Roppant haragra lobban és dulakodás kezdődik a két fiatalember közt. Zorzetto anyja, Orsola megérkezése vet véget a verekedésnek. Orsola Luciettát vádolja a bonyodalmakért. A veszekedés Agnese, majd Catte megérkezésével tovább folytatódik; utóbbi védelmébe veszi Luciettát. Megjelenik a lovag és megkísérli kibékíteni a terecske lakóit. Miután mindannyian hazatértek, a lovag azt tanácsolja Pasquének, hogy rendezzen táncos mulatságot. A színen a lovag és Gasparina látható. Bókokat és hízelgő szavakat váltanak.
Catte és Anzoletto vitatkoznak. Az asszony szemére veti Anzolettónak, hogy milyen lassan szánja rá magát a döntésre, hogy elvegye lányát, Luciettát. Az esküvő időpontja már aznapra van kitűzve. Catte alig várja, hogy bejelenthesse a hírt Luciettának, Anzoletto pedig azon van, hogy ebben megakadályozza őt. Amint Anzoletto elmegy, Catte késlekedés nélkül elmondja az örömhírt lányának. A szereplők a „semola” nevű szójátékkal vannak elfoglalva. (Ennek lényege, hogy pénzérméket raknak egy kupacba, majd ezt kisebb kupacokra osztják szét s minden játékos választ magának egy pénzhalmot.) A játék azonban csakhamar kiabálásba és veszekedésbe fullad. Fabrizio megpróbálja lecsillapítani a kedélyeket, de mindhiába. Csak annyit ér el vele, hogy a nők gúnyolódásának céltáblájává válik. Anzoletto dühbe gurul, mikor meglátja Luciettát az utcán játszani. Ennek ellenére átadja neki a jegygyűrűt és felkéri a lovagot, legyen esküvői tanúja. A lovag felajánlja, hogy mindenkit megvendégel vacsorára. A menyasszony és barátai óriási eszem-iszomba fognak. Gasparina kéreti magát és jelenetet rendez mielőtt elfogadná a vacsorameghívást. Ragaszkodik nagybátyja jelenlétéhez, aki azonban nem kíván részt venni a mulatozásban. Mindannyian elindulnak a fogadóba.
A lovag kilép a fogadóból és Gasparinába botlik, aki eddig nagybátyjával vitatkozott kint a fogadó előtt. Visszatér Fabrizio is és elmondja a lovagnak, hogy Gasparina apai ágon nemesi származású. Erre a lovag is felfedi kilétét. Bár egyikőjük sem mondja ki, mindketten arra gondolnak, hogy itt igen előnyös házasságot lehetne kötni. A vacsoravendégek mindeközben buzgón boroznak a fogadóban és köszöntő köszöntőt követ. Fabrizio úgy dönt, új otthont keres, ahol békében élhet. Alaposan lehordja Gasparinát „műveletlensége” és „rossz neveltetése” miatt. A lovag berzenkedve kifizeti a vacsorát. Ismét találkozik Gasparinával és feltárja előtte szívét: szerelmet vall. Mindannyian rossz hangulatban térnek haza. Fabrizio és Gasparina elköltöznek egy nyugalmasabb helyre. Ismét megjelenik a lovag, hogy megkérje Gasparina kezét, de a lány nagybátyja nem bízik benne. A terecske lakói közben megvitatják a történteket. Anzolettóban ismét felizzik a féltékenység, mikor Luciettát Donna Orsola lakásában találja. Az egyre hevesebb indulatok a brutalitásig fokozódnak – Anzoletto pofon üti a lányt és visszakéri tőle a gyűrűt. A szerelmesek azonban hamarosan ismét összebékülnek. Agnese elmondja Orsolának, mi történt és azt állítja, hogy Anzoletto pocskondiázta Zorzettót. Zorzetto felbőszül és bosszút esküszik. A két férfi egymásnak esik. A lányok megpróbálják szétválasztani a dulakodó fiatalembereket. Az anyák is megpróbálkoznak a fiatalemberek szétválasztásával. Ismét a lovag lép közbe és megkísérli helyreállítani a rendet. A felek békét is kötnek, amikor a lovag újra felajánl a társaságnak egy pompás vacsorát, és egyben bejelenti, hogy elveszi Gasparinát. Anzoletto és Lucietta is bejelentik házasságukat. Gasparina búcsúja Velencétől.



Galéria




Kritikák


...Lendvai Zoltán rendezése – hol ténylegesen, hol kitapintható szándékaiban – ehhez az újraértelmező előadás-hagyományhoz kapcsolódik. Horgas Péter remek díszlete és játéktere eleve megszabja az előadás stílusát. A színpadot a jobb és bal oldalon egymásba érő, kétszintes házacskák, valamint hátul a szintén emeletes fogadó erősen leszűkítik. A zenekari árokból lagúna lett, amelyre az előszínpadról kinyúlik egy kis plató, az idős asszonyok tereferehelye. A bravúrosan szervezett játék így szimultán több helyszínen folyik: a négy ház meg a fogadó két-két szintjén, a néhány négyzetméterre redukált téren meg az előszínpadon...

...Goldoni verses, ugyanakkor tájnyelvi dialógusait Nádasdy Ádám kitűnően ültette át magyarra, de ezt a hol triviálisan köznyelvi, hol kellően emelkedett szöveget nem mindenki tudja kellő hitelességgel, stílusosan és technikával megszólaltatni. Mint ahogy a játékstílus is meglehetősen eklektikus. Majzik Edit (a férjhez kívánkozó Lucietta), Molnár Erika (Orsola, a fánksütő), Ilyés Róbert (a Luciettát feleségül kérő kalmár) és Petneházy Attila (a nősülni vágyó kamasz Zorzetto) játékában maradéktalanul kifejeződik az a stílus, amellyel a terecske egyszerű polgárait jellemzi az író és a rendező. Az „idegeneket” az író már a beszédmód különbségével is karakterizálja, s természetesen a rendező is törekszik arra, hogy Fabriziót, Gasparinát és a Lovagot a többiektől játékban is elkülönítse. Pregitzer Fruzsina képes leginkább összetett figurát teremteni. Gasparinája nevetséges és szánnivaló, egyszerre szeretne az asszonyok és lányok egyenrangú barátnője lenni, és éreztetni velük szemben fensőbbségességét, igyekszik eleget tenni az illemszabályoknak, de legszívesebben az első jó szóra a Lovag nyakába ugrana. Szigeti András Gasparina nagybátyjának szerepében mintha egy operettből lépett volna be a Goldoni-előadásba.

A darab kulcsfiguráját Megyeri Zoltán örvendetes visszafogottsággal játssza, de homályban marad: ki ez a Lovag? Alakításából arra következtethetünk, hogy kisstílű szélhámos. Ha ez volt a rendező és a színész elképzelése, akkor ezt egyértelműbbé kellene tenniük, mivel a figura ilyetén beállítása esetén válna igazán fájdalmassá a befejezés, Gasparina elszakadása a terecskétől, s annak közönségétől. Hiszen az ottmaradottak életét sem a Lovag, sem az esküvő, sem Gasparina távozása nem rendíti meg, nem változtatja meg. De ha a terecskén kívüli világ sem ígér különb életet, akkor egy kicsit elszorul a szívünk. Ez a szívszorító, megrendítő pillanat hiányzik az előadásból, amely azonban mégis felidézi a velencei terecskét. Azt a bizonyosat is.

Nánay István
Színház


Hello Dolly B1RM 2

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi