Örkény István

PISTI A VÉRZIVATABAN

(Groteszk játék egy részben)

Rendező: MEGYERI ZOLTÁN

Bemutató: 1994. február 27.



Szereposztás

  • PISTIPISTIPISTIPISTI: HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA
  • TEVÉKENY PISTI: FELHŐFI KISS LÁSZLÓ
  • KIMÉRT PISTI: AVASS ATTILA
  • FÉLSZEG PISTI: BAJOMI NAGY GYÖRGY
  • PAPA: VENYIGE SÁNDOR
  • MAMA: GÁBOS KATALIN
  • SZŐKE LÁNY: GOSZTOLA ADÉL
  • RIZI: PERJÉSI HILDA


Zongoránál: KAZÁR PÁL
Rendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLA


A darab

Örkény István: „Pisti a vérzivatarban”

A „Pisti” név – így hívják darabom hősét – becenév. Az én keresztnevemnek, az Istvánnak, kicsinyítő alakja. Ebből az is következhetnék, hogy darabom rólam szól, vagyis afféle drámai önéletrajzom.
Ez nem így van. Mondhatnám: sajnos, nem így. Mert Pistivel ugyan egy csomó olyan dolog történik, ami velem is megtörtént (vagy megtörténhetett volna), de ő nem úgy viselkedik, ahogy én viselkedtem (vagy viselkedhettem volna).
Van ugyanis neki egy csodálatos, irigylésre méltó, egyedülálló képessége: Pistit nem lehet agyonütni.
Ha macskának hét, az én Pistimnek tizenhét élete van, épp annyi, amennyi kell a túléléshez; lelövik, akasztják, de rajta nem fog a halál semmilyen fajtája – pedig emberölésben ritka nagy fantáziáról vallott a mi korunk, a nagy remények és nagy csalódások százada, a huszadik. Pisti, akárhogy végezte, leporolja a ruháját, és újra kezdi az életét, amiben nagy segítségére van egy élemedett korú jósnő, Rizi, aki mindig olyannak festi le a jövőt, hogy az embernek újra kedve támad élni.
E darabomból egy csomó hagyományos elem hiányzik. Voltaképpen nincs összefüggő cselekménye, hanem csak helyzetei, többnyire nevettető, néha szívszorító szituációk, melyek mindnyájunk emlékezetében élnek. E közösségi élményekre épül a darab, olyan alaphelyzetekre, melyek nemcsak velem, hanem mindenkivel megeshettek volna, akik együtt éltük meg ezeket az eseményeket, melyeket most, utólag, már így hívunk: történelem.
Ráadásul főhőse sincs e groteszk játéknak: jobban mondva, a megszokottnál több főhőse van. Tehát nem egy, hanem négy Pistit fogunk látni a színpadon. Ezek a „pistiség” négyféle megvalósulásai, módosulásai, magatartásai. Hiszen minden helyzetből többféle kiút van; nos, életünk nagy kérdése, hogy a sok közül melyiket választjuk. Pistinek mindig négy lehetősége van; négy testben négy lélekkel dönthet felőlük. És ha van a darabnak valami cselekményre emlékeztető fejlődése, akkor épp az, hogy miképpen válik a felnégyelt hős végül egy testben lévő, egy életet élő, egyszemélyes Pistivé.
De ami addig történik vele, azt világosan kimondja a darab mottója:
E kor nekünk szülőnk és megölőnk.
Tőle kaptuk, mint útravalót,
hogy lehessünk hősök és gyilkosok,
egy időben, egy helyütt és egy személyben.
Ki merre fordul, aszerint.
Pesti Műsor



Galéria




Kritikák



A Fehér Folt társulás a színház ambíciózus fiataljaiból áll, akik éjszakánként, hajnalonként próbálták Örkény István: Pisti a vérzivatarban c. darabját. Az előadást Megyeri Zoltán rendezte, akinek ez az első ilyen jellegű próbálkozása. Sikeresen vette az akadályt. Nagyon élvezetes, fiatalos előadás állt elő, ahol a groteszk, ironikus játék volt a domináns. Az ifjú színészek az elmúlt néhány évtized történetét, mítoszait, legendáit akarják a maguk módján valamiképpen megérteni és elfogadni. Hogyan élhették volna meg ők, ha akkor lehettek volna fiatalok, milyen cselekvési lehetőségek adódhattak volna számukra? Megértéssel, némi távolságtartással játszottak, mindig az emberi rugókat keresték a szituációkban. Nem ítélkezni akarnak, hanem a cselekvések mögötti érzelmi motívumokat kutatják, hogy el tudják fogadni a történelem alakítóinak – a mindennapi embereknek – különböző bohóságait, butaságait, emberi gyengeségeit, gyarlóságait, esetlenségeit, de hősiességeit is. A jelenetek közötti zene, zongoraszó Kazár Pál ihletett tolmácsolásában segít a történelmi korok közötti eligazodásban. Igen sok ötlettel, már-már diákos bohósággal játszanak a fiatalok, látszik, hogy milyen lelkesen készültek az előadásra, amely bizony próbára teszi a tehetséget, hiszen szinte minden pillanatban más-más szerepbe kell bújniuk, más-más érzelmet, szituációt kell megjeleníteni.

Nagy ötlet a játékteret és a nézőteret egyaránt beborító alapszőnyeg: Magyarország térképe, így a néző és a színész is ugyanannak a helyszínnek a részese, véletlenszerű, hogy éppen ki szerepel és ki hallgatja. A színészek munkáját ügyesen hangolta össze Megyeri Zoltán, sok szellemes ötlettel segítette őket a legkülönbözőbb szituációk megoldásában. Horváth László Attila, Felhőfi Kiss László,Avass Attila, Bajomi Nagy György, Venyige Sándor, Gábos Katalin, Gosztola Adél, Perjési Hilda sokszínűen alakították az éppen rájuk jutó szerepeket.

Margócsy Klára
Nyíregyházi Szemle

VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi