Bertolt Brecht – Kurt Weill

KOLDUSOPERA

(Állapot 3 felvonásban)

Hangszerelte: Dékány András

Fordította: Blum Tamás

Rendező: VEREBES ISTVÁN

Bemutató: 1994. február 5.



Szereposztás

  • J.J. PEACKOCK: HETEY LÁSZLÓ
  • PEACKOCKNÉ: SZABÓ TÜNDE
  • POLLY: PREGITZER FRUZSINA
  • BICSKA MAXI: GADOS BÉLA
  • TIGRIS BROWN: VÁRHELYI DÉNES
  • LUCY: SÁNDOR JÚLIA
  • KOCSMA JENNY: CSOMA JUDIT
  • LEPRÁS MÁTYÁS: MEGYERI ZOLTÁN
  • HORGASUJJÚ JAKAB: KORCSMÁROS GÁBOR
  • TOJÁS EDE: VENYIGE SÁNDOR
  • SZOMORÚFŰZ WALTER: BAJZÁTH PÉTER
  • FŰRÉSZ RÓBERT: FELHŐFI KISS LÁSZLÓ
  • FILCH: TÓTH KÁROLY
  • TISZTELETES: SZÁNTÓ SÁNDOR
  • SMITH: LENGYEL JÁNOS
  • I. PROSTITUÁLT: BUDA MÓNIKA
  • II. PROSTITUÁLT: KIRÁLY ANITA
  • III. PROSTITUÁLT: KOVÁCS ÁGNES
  • A KONFERANSZIÉ: BERKI ANTAL

Továbbá
az ANONYMUS kórus, Fehérné Székely Ildikó vezetésével
a zenekar tagjai:
Dávida János, Joó Csabáné, Nadzon Gábor, Nadzon Gusztáv, Nagy Csaba, Nagy Gyula, Roskó Béla


Díszlet-jelmez: T. J. V. I. STÚDIÓ
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Segédrendező: PANKOTAY ÉVA


A darab

Bertolt Brecht Koldusoperája ezidén sláger volt a magyar színpadokon. Úgy tűnik, hogy a hajdani antikapitalista pamflet rendezői kedvet gerjesztett, s több színház is bemutatta. A mi előadásunkat Verebes István rendezte. A mű Brecht korában pozitív kicsengésű lehetett, később a rárakódott legendák miatt sikerdarabnak számított. Ma már a slágerként ismert dalok mellett azt az unos untalan ismételgetett közhelyet példázza: a kis rablókat megeszik a nagy rablók, a hatalmas gazembert még a királynő is kegyeibe fogadja. Egy gazemberségi fokon túl a bűn már erénnyé lényegül át.
Margócsy Klára (Nyíregyházi Szemle)



Galéria




Kritikák



...A híres Bicska Maxi-szerep Gados Bélának jutott. Nem tudható, hogy ebben az évadban mit vétett Gados, ugyanis két olyan szerepet is ráosztottak, amely egyáltalán nem neki való. Ő inkább szánnivaló, sete-suta bandavezér, még becsületszóra sem hihető el, hogy a rendőrfőnöktől kezdve bandája címeres gazemberéig mindenki reszket tőle. Ő becsülettel végigjátssza a szerepet, de nem sugárzik róla a nagystílű haramia, a latorság idegen tőle. Érthetetlen, hogy miért nem Megyeri Zoltán lett Maxi, aki ráadásul még jobban is énekel, mint Gados, Pregitzer Fruzsina jól helytáll Polly szerepében, ugyan motiválatlan Maxi iránti olthatatlan szerelme, ám ez egy jól megkomponált, sikerült esküvői szertartást eredményez, majd okot ad a féltékenységi intrika, Kocsma Jenny akciója elindítására. Csoma Judit nemigen találja magát a szerepben, amilyen felejthetetlen volt a Miltonban, itt annyira felejthető, Pregitzer Fruzsina férfiasra veszi a figurát, erélyes, hajlíthatatlan, nem sok gyermeki tájékozatlanság szorult belé. Pillanatok alatt elsajátítja a parancsolás gesztusait, hangvételét – sikere is van vele. Hetey László és Szabó Tünde a kolduskirály és kolduskirálynő ellentmondásos szerepében érzékeltetik jól e paradoxont, a kizsákmányolásnak ezt a sajátos módját. A banda tagjai: Megyeri Zoltán, Korcsmáros Gábor, Venyige Sándor, Bajzáth Péter és Felhőfi Kiss László remekelnek – mindenki megtalálja a maga jellemző karakterét, néhány gesztussal, arckifejezéssel, beszédstílussal, tartással –, pompásan festik meg ezeket az alakokat. A rendezés komolyan vette a cím operai megnevezését, így nagyoperára hangszerelte és ezzel alaposan el is távolította a művet (ebben a szerző nyomdokait követték). Bár a színlapon a műfajmegjelölés az állapot kitételt tartalmazza, a mai viszonyokra csak igen távolról utalt. Valóban állóképekből tevődik össze az előadás, hisz áriákból, duettekből, kórusokból, finálékból áll össze (meg kell mondani: az éneklés nem mindenkinek erénye) s így mindez elég statikus marad...

...Produkció volt – teljesítmény, igaz, ez sem kevés, de nem megrázó színházi élmény. Verebes István (nagyon önkritikusan) nem vitte el e produkciót a zalaegerszegi találkozóra, pedig meghívták. Ez a lemondó gesztus többet használhat a színház jó hírének, mintha megjelent volna Zala fővárosában.

Margócsy Klára
Nyíregyházi Szemle



JUBILÁL A NYÍREGYHÁZI SZÍNHÁZ

Különös premierrel ünnepli centenáriumát a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, ahol 1894. február 6-án tartották az első előadást. A jubiláló teátrum művészei az évforduló előestéjén Bertolt Brecht–Kurt Weill világhírű darabját, a Koldusoperát mutatják be – mai körülményekre adaptálva.

A rendező Verebes István, a társulat igazgatója a darabot klasszikus kabaréműsornak fogja fel. Azt szeretné, ha a publikum ráismerne a történetben, az alakokban arra a valóságra, állapotra, melyre az előadás utal.

A százéves nyíregyházi színház épületének terveit Alpár Ignác építész készítette, s annak idején a helyi vállalkozók hat hónap alatt végeztek a munkával. Az 1894. február 6-án megnyílt kőszínházban csaknem kilenc évtizedig vendégművészek léptek fel, majd a város 1981-ben önálló társulatot alakított.

Pest Megyei Hírlap

VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi