Szép Ernő

PATIKA

(Vígjáték három felvonásban)

Rendező: SCHLANGER ANDRÁS

Bemutató: 1990. szeptember 22.



Szereposztás



Díszlet-jelmez: GYARMATHY ÁGNES m.v.
Zeneszerző: TÓTH PÉTER m.v.
Koreográfus: VIRÁG CSABA
Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA


A darab

"Szép Ernő - voltam" így mutatkozik be az író a II. világháború után. Szomorú humor? Ez a kettősség jellemzi ezt a művét is, hiszen, ha úgy vesszük, a Patika a magyar vidéki élet mérnöki pontosságú elemzése, másfelől kacagtató komédia cigánnyal, bállal, szerelmi kalanddal. Döntse el a néző, hogy melyiket választja! A darab ősbemutatója 1920-ban a Belvárosi Színházban volt. 1972-ben nagy sikerrel mutatta be a Kaposvári Csíky Gergely Színház Ascher Tamás rendezésében.



Galéria




Kritikák


A Móricz Zsigmond Színház megtartotta századik bemutatóját.

...A tizedik évad első bemutatója Szép Ernő: Patika című játéka volt. A darabválasztást sok minden indokolhatja: a színház valami „könnyűvel” szerette volna indítani az évadot, a darab a vidéki élet egy szeletét mutatja be stb.

...Az első felvonás számtalan kis portrét is rajzol, s ezek kidolgozása a rendező érdeme. Emlékezetes Pregitzer Fruzsina megjelenése, aki már-már a csehovi hősnőket idézően jelzi távolságát ettől a kisszerű vidéki világból. Az más kérdés, hogy később ez a magatartás eltűnik a játékából. Szólni kell Molnár Erika elementáris, sodró lendületű játékáról. A második felvonásban nem folytatódik a vidéki élet rajza, a figyelem a szeretethiánytól fuldokló patikussegéd, és a boldogtalanságára ráébredő patikusné dialógusára irányul. A fogfájás vígjátéki helyzetét jól kihasználja a rendezés, és a két főszereplő Pregitzer Fruzsina és Ilyés Róbert is. Pregitzer Fruzsina olykor kiesik a szerepéből, nem tudja eldönteni, hogy a hűséges (de boldogtalan) feleséget játssza-e inkább, vagy saját egyéniségének adjon-e zöld utat. Végül lesz benne annyi önfegyelem, hogy alárendeli magát a szerepének. Ilyés Róbert patikussegédje vonzóan bumfordi, aztán meglepően céltudatos. Ilyés színészi játéka jól közvetíti Szép Ernő fájdalmasan lemondó gesztusait is, amikor kiderül, hogy ha másutt nem, a földön kell boldognak lennünk. Nem adja el az elérhetőt „álompénzen”, a patikusné helyett a szolgálólányt., Katit választja.

Jó rendezői megoldás a harmadik felvonás álomjelenete, amelynek a végén Balogh Kálmán leszámol illúzióival. A szükségesnél és a lehetségesnél talán kevésbé tartalmazott az előadás groteszk, tragikomikus jeleneteket. Megmaradt a finom, fanyar iróniánál, ami nem elegendő, különösképpen akkor nem, ha az első felvonás vidéki életrajzát látjuk magunk előtt.

Nagy István Attila
Kelet-Magyarország


Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi