Witold Gombrowicz

ESKÜVŐ

(Balett-komédia)

Fordította: Spiró György

Rendező: GAÁL ERZSÉBET

Bemutató: 1990. december 15.



Szereposztás



Tánckar:
Benke Ágnes, Csoba Orsolya, Dóka Judit, Hargitai Mónika, Laki Sándor, Molnár Tamás, Szendrei Róbert, Vadászi Elemér

Díszlet-jelmez: MENCZEL RÓBERT m.v.
Zenei vezető: KOLLONAY ZOLTÁN
Táncmester: VÍZHÁNYÓ KATALIN
Konzultáns: BOGNÁR RÓBERT
Segédrendező: PANKOTAY ÉVA


A darab

Henryk és barátja Wladzio megérkeznek a rég nem látott szülői házba. Apja és Anyja, valamint jegyese Mania a felismerhetetlenségig megváltozott. Izgalmas kalandok sorozata indul a mesék világába, hogy egymásra ismerhessenek és Henryk elvehesse menyasszonyát. Készülnek az esküvőre, de újabb bonyodalom támad. Megjelenik a Részeg, aki életveszélyesen megfenyegeti az Apát és magának követeli a menyasszonyt. Henryk a zene és a tánc segítségével harcba száll a Részeggel. A Részeg hűtlenséggel vádolja a menyasszonyt, így Henryket a féltékenység poklába taszítja. Henryk kétségbeesésében hátborzongató tervet eszel ki. Hűtlen-e a menyasszony? Beleegyeznek-e a szülők az esküvőbe? Legyőzi-e Henryk a Részeget? Megtudja, ha megnézi a fergeteges, zenés-táncos komédiát.



Galéria




Kritikák


Gaál Erzsébet, aki Nyíregyházán az utóbbi években néhány komoly szakmai sikert hozó előadást rendezett, „balettkomédiaként állította színpadra a darabot”. Eltáncolják-eléneklik a Spiró György fordította szöveget...

...Az operettslágerektől a cigányzenéig, a folklórtól a tánczenéig, a csárdástól a keringőig mindenféle muzsika szolgál alkalmul az éneklésre, a táncra, a koreografizált mozgásra...

...A színészek és a táncosok bravúrosan igazodnak el a bonyolult díszletben, valóságos csoda, hogy mindig oda lépnek, ahová kell. Schlanger András blazírt melankóliával játssza Henryket, a megtért fiút, aki trónkövetelővé és királlyá vedlik át, Hetey László és Molnár Erika a szülői érzések elsikkasztóiként jók, királyi párként való szereplésük viszont már nincs kitalálva. Petneházy Attila és Ilyés Róbert Henryk két ellentétes énjét találóan ábrázolja, csak az sikkad el, hogy ők a főhős „hasonmásai”. Maníát, a meggyalázott cselédből lett menyasszonyt Gábos Katalin fakón állította színpadra. Érzéketlen tárgya ő a történetnek. Gombrowicz viszont érző, szenvedő tárgyaknak ábrázolta hőseit. A visszazenésített prózai opera, az ironizált irónia ezt a szenvedést, a tragédiát, drámát lopta ki a darabból.

Zappe László
Népszabadság


Hello Dolly B1RM 2

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi