Jevgenyíj Svarc

HÓKIRÁLYNŐ

(Zenés mesejáték 2 részben)

Átdolgozta: Romhányi József

Rendező: VEREBES ISTVÁN

Bemutató: 1995. február 17.



Szereposztás

  • A MESEMONDÓ: MÉSZÁROS ÁRPÁD ZSOLT
  • GERDA: KÖVÁR JUDIT E. K.
  • KEJ: TÓTH ZOLTÁN LÁSZLÓ
  • NAGYMAMA: MÁTHÉ ETA
  • HÓKIRÁLYNŐ: ERDŐS BORCSA E. K.
  • JÉGTANÁCSNOK: PIPÓ LÁSZLÓ
  • IX. KELEMEN: FELHŐFI KISS LÁSZLÓ
  • KLAUSZ HERCEG: KONTHA NELLI E. K.
  • RABLÓMAMA: GEDAI MÁRIA
  • RABLÓLÁNY: SZIRBIK BERNADETT
  • KÁROLY, A HOLLÓ FIÚ: PÁSZTOR ZOLTÁN
  • KLÁRA, A HOLLÓLÁNY: JÁRÓ ZSUZSA
  • I. RABLÓ: DÓRA ANDRÁS
  • II. RABLÓ: TŰZKŐ SÁNDOR
  • RÉNSZARVAS: SIKTÁR ZOLTÁN


Díszlet-jelmez: T. J. V. I. STÚDIÓ
Segédrendező: KÓKAI MÁRIA


A darab

Egy szegényes padlásszobában él Kej és Gerda, nagymamájukkal együtt. Lakásuk egyetlen dísze a csodálatos rózsabokor, amely a tél dere és fagya ellenére is kivirágzott. A szegénység és a nélkülözés sújtja a szoba lakóit, de a kis család meleg barátságban él – szeretik egymást.
Egyszer megérkezik hozzájuk egy fekete öltözetű ember, aki rózsákat akar vásárolni tőlük. Azonban sem az idős asszony, sem a gyermekek nem egyeznek bele a rózsák eladásába, még nagyobb összegért sem. Az idegen megharagszik és felidézi Hókirálynőt. A királynőnek megtetszik a kisfiú, Kej és magához hívja, hatalmat és gazdagságot ígér neki. Kej nem akar a királynővel tartani, erre az megfagyasztja szívét. A vidám és jó fiúból gonosz és durva gyerek lesz. A fiú váratlanul eltűnik.
Nővére, Gerda keresésére indul a házból Útközben, egy idegen országban eljut a királyhoz. Gerda megismerkedik a herceggel és a hercegnővel, akiknek elmeséli történetét. Megsajnálják és egy arany kocsit adnak neki, melegen felöltöztetik, nehogy megfagyjon Hókirálynő birodalmában. A jó mesemondó segítsége és támogatása ellenére, a fekete öltözetű ember rosszindulata folytán a rablók közé kerül. Itt megsajnálja és védelmébe veszi őt az egyik rabló kislánya, aki hamarosan megszereti a kedves Gerdát. Neki adja szeretett játékát – egy élő rénszarvast, amely elviszi a leányt Hókirálynő birodalmába. Gerda rátalál testvérére Kejre, aki azonban hideg és közömbös. Az emlékektől, a beszélgetéstől és Gerda forró könnyeitől felmelegszik Kej jégszíve. Gerda és Kej hazatérnek. Otthon türelmetlenül várja őket az anyóka, barátaik, akik örömmel és melegen fogadják az elveszettnek hitt gyermekeket.



Galéria




Kritikák



...Az előképzősök előadásában láthattuk Svarc: Hókirálynő című mesejátékát. Sok-sok munka lehet egy vizsgaelőadásban, nagy-nagy türelem és segítőkészség kell a létrehozásához. Jó volt látni, hogy a társulat profi tagjai közül sokan ott szorongtak a nézőtéren, drukkoltak, együtt lelkesedtek a közönséggel...

...Az előképzősök között – már most is érzékelhetően – jó néhány tehetséges fiatalt láttunk, akik természetesen mozognak a színpadon, tudnak bánni a hangjukkal, képesek a mozdulataikat a cél érdekében felhasználni. Természetesen nem mindenkire esik a főfény, így ebből az ismertetőből is kimaradnak néhányan. De senki sincs, aki bántóan gyenge lett volna.

Tetszett Mészáros Árpád a mesemondó szerepében, szellemes és kedves volt. A feladata egyáltalán nem volt könnyű, hiszen folyamatosan kapcsolatot kellett tartania a közönséggel is.

Bűbájos, belülről sugárzó volt Kövér Judit, „átütött” a bőrén a szeretet...

...Megvolt a szükséges méltóság és hűvösség Erdős Borcsában (Hókirálynő), a ravasz alázatosság Pipó Lászlóban (jégtanácsnok), a mesébe kívánkozó bugyutaság, Felhőfi Kiss Lászlóban (IX. Kelemen). S a többiek: Tucker András, Kontha Nelli, Szirbik Bernadett, Járó Zsuzsa, Dóra András, Gyuris Tibor, Siktár Zoltán mindnyájan nagy lelkesedéssel és szeretettel formálták meg azt a szerepet, amellyel Verebes István, az előadás rendezője megbízta őket. Máthé Eta jóságos nagyanyót alakított, de úgy tűnt, hogy nemcsak az unokáit veszi körül nagy szeretettel, hanem a Hókirálynő minden szereplőjét is. Felhőfi Kiss László játéka szellemes volt, míg Gedai Mária a rablómama szerepét egy kicsit túljátszotta...

...A vizsga után szokás jegyet adni. Remélem, hogy Verebes István, miután figyelmezteti tanítványait egy-két sutaságra, azt mondja: mindenki jeles osztályzatot érdemel. A képzeletbeli bizonyítványba pedig bekerül: felsőbb osztályba léphet.

Nagy István Attila
Kelet-Magyarország

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi