Fodor László – Lakatos László – Fekete Mária

KASSZASIKER, AVAGY KAPOM A BANKOT

(Zenés komédia)

A szerzők Helyet az ifjúságnak című művét átdolgozta: Kalver Álmos

Dalszöveg: Verebes István

Rendező: KALMÁR PÉTER

Bemutató: 1994. október 15.



Szereposztás


Továbbá hivatalnokok, gépírónők, pénztárosok:
Erdős Borcsa, Járó Zsuzsa, Kovács Krisztina, Kövér Judit, Szirbik Bernadett, Tóth Bernadett, Varga Nóra, Virág Krisztina, Gyuris Tibor, Mészáros Árpád Zsolt, Pipó László, Tóth Zoltán László, Tucker András, Siktár Zoltán


Díszlet: ZEKE EDIT
Jelmez: SZEKULESZ JUDIT
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Koreográfus: MAGYAR ÉVA
Segédrendező: KÓKAI MÁRIA


A darab

" A belváros néhány igen ódivatú klubjában az a szokás járta, hogy ha egy úriember váltópénzt kért egy guineáért, mindig "mosott ezüstben" hozták neki, mert ha közvetlenül valami közönséges halandónak a kezéből vándorolt át a pénz, azt 'túlságosan' durvának tekintették ahhoz, hogy egy 'úriember beszennyezze vele az ujjait'. Ha tehát a tőkés sznob pénze egy-két nemzedék alatt, tisztára mosódott, birtokká, erdővé, meg városi palotává tisztult - akkor már valódi arisztokrata pénz kezdte meg körforgását. Az öreg Pump még üzletet söpör, üzenetekkel szaladgál, majd megbízható üzlettárs lesz. A második Pump már több és több pénzt forgalmaz, fiát egy gróf lányával házasítja össze. Pump Tertius bankot vezet, legfőbb feladata azonban, hogy apja legyen Pump Quartusnak, aki már tősgyökeres arisztokrataként jön a világra, s mint Pumpington báró foglalja el honatyai székét, fajtája pedig örökletesen uralkodik a sznobok e nemzete fölött."
Thackeray – részlet az előadás műsorfüzetéből



Galéria




Kritikák



Egy kis áthallással még azt is lehetne mondani, hogy a Móricz Zsigmond Színház új bemutatója a most folyó bank privatizációról mond véleményt. A Kasszasiker című darab fiatal főhőse ugyanis anélkül szerez magának rangot a Mitropában, hogy a bank alkalmazottja lenne.

Bizony minden megtörténhet. Legalábbis a színpadon. A Kasszasiker című zenés komédia előadása azonban inkább hasonlít léggömbborotválásra, mint valóságos drámai küzdelemre. Ami nem olyan baj, hiszen ezen az estén szórakozni ült be a publikum a nézőtérre, nem pedig megrendülni. Annak is eljön az ideje.

A darabra nem érdemes sok szót vesztegetni. Az alaphelyzetet - nevezetesen, hogy a látszatok alapján ítélő világban könnyű az érvényesülés - Gogol már régesrég megírta. A Revizor című komédia főhőse, Ivan Hlesztakov revizori szerepbe csöppen, mindenki azt hiszi róla, hogy ő az, akit Pétervárról ellenőrizni érkezett. Pedig csak vékonypénzű hivatalnok, afféle széltoló, műveletlen fiatalember.

A Kasszasiker szerzői a történetet a magyar viszonyokra alkalmazták. A darab színpadképességét az énekelhető, s a cselekményt határozott irányba terelő dalszövegek adják (Verebes István munkái), de legfőképpen a színészi játék, amely mindvégig megakadályozza, hogy kipukkanjon az a bizonyos léggömb. A zene nem túlságosan leleményes (Fekete Mária munkája), a nem hozzáértőnek is feltűnik eszköztelensége, dallamtalansága. Még azokban a jelenetekben sem lírai, amelyek pedig enélkül meglehetősen furcsán hatnak. (Klári és Gyuri szerelmének megszületése, kiteljesedése.)

A Kasszasiker rendezése (Kalmár Péter munkája) egységes hangulatot árasztott, bár olykor-olykor megjelentek ironikus felhangok is. Elsősorban a studiósokat felvonultató énekes-táncos jelenetekre gondolok, amikor egy-egy gesztus a megjelenített világ nevetségességére is utalt. De lehet, hogy ez csak véletlen volt.

A játékban résztvevők viszont egytől-egyig remekeltek. Bárány Frigyes az amnéziában szenvedő bankelnök szerepében mindvégig "kézben tartotta" a figura komikus vonásait, s finom gesztusaival, arcjátékával jelezte a világhoz való viszonyát.

Perjési Hilda Klári szerepében vonzó és a szerelmében túláradó tudott lenni, annak ellenére, hogy a számára megírt vígjátéki szerep - a hagyományoknak megfeleően - meglehetősen leegyszerűsített mozgásra ad lehetőséget.

Megyeri Zoltán Boronkay György figurájának megformálásával lényegében a hátán vitte az előadást. Ő volt a nagy "kombinátor", aki megmutatta, hogy a látszatvilágban minden a hazugságra épül. Megyeri mindvégig nagy tempót diktált, tele volt ötlettel, szellemességgel. Zubor Ágnes Gertrud szerepében nagyon pontosan eljátszotta a svájci hagyományokon nevelődött kiasszony nevetségességét.

Hetey László alakítása ezúttal is meggyőzhetett arról, hogy minden figurát képes a maga karakterére formálni, s megmutatni benne az emberit, az esendőt, vagy éppen a nevetségeset. Horváth László Attila a titkár szerepében sokféle változáson ment át. Ezekkel kitűnően megbirkózott, s képes volt hitelesen megformálni ezeket a változásokat.

Réti Szilviának a szerelemvágyó Sarolta gépíró szerepe jutott. A figura teli van írói közhelyekkel, de Réti Szilvia ezeken szerencsésen túljutott.

Tóth Károly, az altiszt szerepében ezúttal is jó volt. Aligha találni olyan karakter figurát, amelyet Tóth Károly ne tudna eljátszani. Mindegyikban képes megmutatni az érzékeny kisembert, aki sohasem olyan buta, mint amilyennek a környezete tartja.

Koblicska Kálmán fanyar játékmodora, eszköztelensége nagy nyeresége a színháznak. Gyakran visszatérő kérdés, hogy vajon a prózai társulat színészei tudnak-e énekelni. Ezzel sem volt különösebb probléma, hiszen többre is képesek lettek volna. Az már inkább zavart, hogy a hangosítás nem volt teljesen rendben. Voltak egyrészt a mini mikrofonok, amelyekkel a leginkább dalra fakadók rendelkeztek, és volt a természetes hang. Így aztán mikrofonközelben túl erős, távolban pedig halk volt a hang. Ez gyakran nem kellemes hullámzást eredményezett. Mindent egybevetve: a színház kellemes két és fél órás szórakozást nyújtott mindazoknak, akik a Kasszasiker megtekintését választották.

Nagy István Attila
Kelet-Magyarország

VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi