Eugéne Ionesco

RINOCÉROSZOK

Fordította: Mészöly Dezső

Rendező: ALIAN TIMAR

Bemutató: 1989. október 7.



Szereposztás



Díszlet: ANTAL CSABA m.v.
Jelmez: SZAKÁCS GYÖRGYI m.v.
Irodalmi munkatárs: GYENGE KATALIN
Segédrendező: KÓKAI MÁRIA


A darab

Egy francia kisváros megszokott hétköznapjait éli. A férfiak a kávéházban ücsörögve iszogatnak, diskurálnak. A főhős – Ionesco több művének visszatérő alakja –, Bérenger enyhén másnapos. S ekkor különös dolog bolydítja fel a városka nyugalmát: egy rinocérosz csörtet át a téren. Értetlenség és riadalom kíséri a jelenséget. Vita robban ki: afrikai vagy ázsiai fajtájú-e a különös állat? De végül is nem veszik komolyan a látomást. Aztán egyre-másra tűnnek fel az újabb vastag bőrűek, kiderül, hogy egy köztiszteletben álló férfi átalakult rinocérosszá, s a főhős közvetlen környezetében is egyre többen: barátja, munkatársai, szerelmese is orrszarvúvá válik. Egyes-egyedül csak a humanista Bérenger marad ember az őt körülvevő rinocérosz-társadalomban.


Nánay István
Új Tükör



Galéria




Kritikák


…A színészeknek egy pontosan meghatározott hang-, gesztus- és mozgásrendszeren belül kell figurát teremteniük. Ez leginkább Keresztes Sándornak, Földi Lászlónak, Gados Bélának és Szabó Tündének sikerült. Szabó Tünde döbbenetes erővel alakítja azt az asszonyt, akinek a férje először válik rinocérosszá. Kitekert tagokkal préselődik az ajtóhoz, hosszú ideig egyetlen hangot sem képes kinyögni, szeméből rémület árad, lelkileg-fizikailag szétesett, talajt vesztett asszony jelenik meg a színésznő néhány perces epizódjában.

...Bérenger passzív, a többiekkel történő eseményeket csupán figyelő, kommentáló, elszenvedő figuráját a Kolozsvárról átszerződött Keresztes Sándor nagyon emberivé, esendő, ugyanakkor az igazságban hívők erejével rendelkező szomorú clownná formálja.

A nyíregyházi előadásban nem jelennek meg a rinocéroszok állati mivoltukban. Az emberek válnak a szemünk előtt azokká. Sőt, már a kezdet kezdetén hordoznak sok mindent e rinocéroszlétből. Hogy mi ez a rinocéritisz? Ezt Alain Timar nem hajlandó konkretizálni. Nekünk, nézőknek kell hozzáadnunk az előadáshoz a magunk civil tapasztalatait azért, hogy a jelkép tartalommal telítődjék. S eközben – akár akarjuk, akár nem – mindenképpen a közelmúltunkkal szembesülünk. Csak az a kérdés: ki mondhatja el magáról, hogy Bérenger maradt a rinocéroszok között?

Nánay István
Új Tükör


Hello Dolly B1RM 2

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi