Heltai Jenő

SZÉPEK SZÉPE

(Mesejáték 2 részben)

Rendező: BODORI ANNA m.v.

Bemutató: 1996. október 31.



Szereposztás



Díszlet: KIS KOVÁCS GERGELY m.v.
Jelmez: TORDAY HAJNAL m.v.
Koreográfus: NAGY GYÖRGY
Segédrendező: LENCSÉS ISTVÁN


A darab

Költészet, álom és valóság csodálatos harmóniája jellemzi Hamupipőke évszázados meséjét, Heltai Jenő verseiben tolmácsolva.
A szegény kis Hamupipőke, akit két gonosz testvére és mostohaanyja egy kuckóban cselédként tartanak, Abu Mabu, a bölcs varázsló segítségével eljut a királyi bálba. S a kis cselédből pompás, irigyelt hercegnő lesz.
Lovagja, az álruhás királyfi, győz a vitézi tornán. De Hamupipőke riadtan menekül, mert csalással nem akar királynő lenni. Ám Tulipán királyfi szerelme legyőz minden akadályt. A királyfi megkeresi a kis Hamupipőkét, hogy feleségül vegye, és a trónra ültesse.
A színes farsangi játék zenéjét Ránki György írta.



Galéria




Kritikák



A Szépek szépe a gyermekek számára ismert témát, Hamupipőkét jeleníti meg.

Visszaadhatatlan hangulata van, mikor 400 kisiskolás teli tüdőből kiabál, izgatottan várja a színházi előadás kezdetét. Csoda, ahogyan e bábeli zűrzavarból varázsütésre egyszeriben feszült figyelem lesz. Itt nem segít a tekintély, mit sem ér a parancsszó!

A felgördülő függöny még izzóbbá teszi a hangulatot. Hogy a díszlet remekbe sikerült (Kis-Kovács Gergely munkája) azt a felhangzó ujjongás mutatja. S az óhajtott néma csend pillanatokon belül megszületik. A gyermekek partnerek a játékban.

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban a napokban bemutatott darab Heltai Jenő Szépek szépe című műve. a szerző neve elválaszthatatlan a Néma levente című darabtól. Zilia és Agárdi Péter halhatatlan szerelmének színpadi előadása számtalan színészünknek volt jutalomjátéka (Bajor Gizi, Törzs Jenő, Ruttkai Éva, Bitskey Tibor, hogy csak a legismertebbeket említsük). Sokak számára Heltai a János vitéz című operett dalszövegei által ismert. Dramaturg és a Vígszínház igazgatója volt: jól ismerte a színházi hatás titkait.

A Szépek szépe a gyermekek számára ismert témát, Hamupipőke történetét jeleníti meg a színpadon. Rímes farsangi játék a műfaji meghatározása. Az eredetiben nem szereplő kis felvezetés került a nyíregyházi előadás elejére, melyben a szereplők eldöntik: a réten lesz a színpad, a bokor lesz az öltöző. Mivel a történet végén a színészek nem “vedlenek” vissza hétköznapi emberekké, talán nem is hiányozna ez a rész. A közvetlen légkör megteremtését ugyanakkor segíti. Játék a játékban, hiszen ezt követi a jól ismert sablon, a királyfi álruhában keresi az igazit. Helyette a szolgája boldogan vállalja az uralkodói szerepet a ”felséget” körüldöngicsélő hölgyekkel együtt, csak harcolni ne kelljen. (Megyeri Zoltán a tőle megszokott humorral jeleníti meg a pöffeszkedő, de gyáva Dömötör alakját.)Nincs igazi gyermekdarab varázsló nélkül.(Abu Mabut Avass Attila testesíti meg), koldusként jelenik meg Hamupipőkéék hazában, s bár a mostohatestvérek már unják a kolbászt, haragszanak, mikor szegény lány az éhezőt megszánva ad belőle. (Miért kell szegény bárólányoknak mindig kolbászt enni, azt csak Heltai tudná megmondani.) A szegény álruhás királyfi és a még szegényebb Hamupipőke annak rendje-módja szerint egymásba szeretnek. A varázsló segítségével igazi Barbie baba lesz az árva lányt alakító Horváth Réka. Petneházy Attila Tulipán királya csupa szenvedély, sugárzik róla: mindenre képes a szeretett nőért.

A komikum egyik forrása a mostohaapa, Peták báró (Tóth Károly) kislányos ruhájának babarózsaszínje. (A jelmezeket Torday Hajnal készítette.) Hamupipőke mostohatestvérei kellőképpen irigyek, felfelé kapaszkodóak. Manci – Kövér Judit, Panci – Sándor Júlia. Öröm figyelni Kövér Judit játékát. Együtt van a darabbal, százféle arca van. Szikora gróf, a ceremóniamester (Bajzáth Péter) visszafogott játékát legfeljebb a prológus indokolhatja; a színészkedést nem tartja igazán férfias cselekedetnek. De ironikus egyénisége nehezen fér össze a gróf azon mondatával: “Kicsit nehéz a fejem.”

Ahogy egy mesedarabtól elvárható, a végén minden jóra fordul. Bodori Anna rendezésének köszönhetően a kicsinyek figyelme a függöny lehullásáig lankadatlan volt. Állásfoglalásra ösztönözték őket, sőt, a selyemcipőcskét egyikük-másikuk fel is próbálhatta.

Ügyesen alkalmazták a darab színre vivői a fényeffektusokat. Hol a díszlet stílusos kiegészítőjévé tették, hol pedig a varázslat misztériumát teremtették meg a segítségével. Kissé furcsán hangzott, hogy a sudár termetű hamupipőke cipője szorította a két filigrán mostohatestvér lábát. De hát a mesékben minden megeshet!

Sz. Kántor Éva
Kelet-Magyarország

Hello Dolly B1RM 2

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi