Oscar Wilde

BUNBURY

(Köznapi komédia két felvonásban komoly emberek számára)

Fordította: Karinthy Frigyes

Rendező: SALAMON SUBA LÁSZLÓ

Bemutató: 1990. március 24.



Szereposztás



Díszlet-jelmez: ZEKE EDIT m.v.
Zeneszerző: KOLLONAY ZOLTÁN
Dramaturg: MATUZ JÁNOS
Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA


A darab

John Worthing és Algernon Moncrieffet felsőbb társaságbeli fiatalemberek, könnyelműek, munkátlanok. Algernon, ha szabadulni akar a kellemetlenségektől, nem létező barátjára, Bunburyre hivatkozik, Worthing szintén csak kitalált öccsét, Ernestet látogatja Londonban. A két barát nősülni készül Worthing (Ernest) választottja az előkelő Gwendolen, Algernon pedig John vidéken élő gyámleányára gondol. Gwendolen igent mond, de a szigorú édesanya hallani sem akar a házasságról, mert Johnnak „nincs” családja, a Viktória pályaudvaron találták egy bőröndben. Algernon elutazik, hogy találkozzon John gyámleányával. Megszületik a szerelem, de még nem örülhetnek a fiatalok. A második felvonás végére minden megoldódik, általános a boldogság... ...A mű eredeti címe egy szójátékra épül, ez a Bunbury címből hiányzik, pedig a lényeghez tartozik, Hevesi Sándor 1922-es fordítása (Győzőnek kell lenni), vagy az 1959-es József Attila Színházbeli Hazudj igazat című közelebb áll a komédia üzenetéhez. A Bunbury mögött elbújik a nevetés, a szórakozás lehetősége.


Nagy István Attila
Kelet-Magyarország



Galéria




Kritikák


John (Ernest) alakjának megformálásában kevés az eredeti vonás. Mátrai Tamás bizonyította már tehetségét, a dráma iránti érzékenységét. A vígjátékokban belső életöröm feszíti alakításait. John alakjából ezúttal hiányzik az öröm, több benne a mesterség, amivel ritkán képes hitelesíteni ezt az önmagára célt erőltető üresfejű dandyt.

Meglepő biztonsággal mozog a színpadon Horváth László Attila. Sok feladata neki sincs, de alapjában jól kitölti azt a szerepet, ami Algernonként megilleti. Cecilyvel való kapcsolatában nem teljesen őszinte, indokolatlanul tartózkodó, de ezt a játéka nem hitelesíti mindig...

...Salamon Suba László eddigi rendezései gyakran megosztották a nézőket, vitára, ellentmondásra ingereltek. Voltak érdekes, jó ötletei, megvillant bennük egy sajátos rendezői szemlélet. Ezúttal különösebb patronok nélkül, csendesen folydogált az előadás. A darab szövegében megbújó hirdetési szlogenek inkább zavaróak voltak, nem adtak hozzá semmit a darab (s az előadás) szelleméhez.

Nagy István Attila
Kelet-Magyarország


VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi