Török Tamás

ELTÜSSZENTETT BIRODALOM

(Mesejáték)

Dalszöveg: Venyige Sándor

Rendező: MEGYERI ZOLTÁN

Bemutató: 1997. október 12.



Szereposztás



Jelmez: TORDAI HAJNAL
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Dalok: KAZÁR PÁL


A darab

A zsarnoksággal együtt jár az örökös rettegés. A zsarnok király félti az életét. A bölcs azt jósolta, hogy az tör életére, akit nem tud meghajlásra kényszeríteni. Megfázott, hát tüsszent. „Adj isten egészségére” bókol az udvar. Poroszlók viszik hírül a parancsot, hogy mindenki „adj istent” mondjon.
Nekeresd völgyben juhászok élnek. Őrzik a király nyáját, de fizetséget sosem kapnak érte. A juhász elhatározza, hogy elmegy a királyhoz. Nem mond bókot a poroszlóknak, így hát elviszik, itt a jó alkalom, hogy bekerüljön a király színe elé. Szépapó útravalóul egy csodaflótát ad neki. Még az öregapjától kapta és az a jó tulajdonsága van, hogy minden bajtól megszabadítja a gazdáját. De ok nélkül sohasem szabad megfújni. A királyi udvarban ezalatt nagy események vannak készülőben. Messze földről Burkus herceg jött a király fogadott lányáért. Nagyban folyik az alku, húsz vagy tíz zsák aranyat ér-e a csodaszép kisfelséges, mikor jelentik, hogy ellenszegülőre találtak. Megdermed a társaság, ám amikor kiderül, hogy egy juhász, harsány kacagásra fakadnak. A juhász nem ember, attól igazán nincs mit tartani. Mindenkit meglep az a fordulat, hogy hajlandó „adj istent” mondani, de csak akkor, ha megkapja a jussát. A király erre az éhes vad medve barlangjába vetteti.
Segít a csodaflóta és megmenekül a juhász és most már a medvével kettesben mennek a királyhoz, ki-ki a maga jussáért. Nagy a riadalom, mikor megjelennek az ebédlőben. Már alkuszik a király, mennyi az a juss? Az öreg királyné kileste, mikor a barlangban a már megszelídült medve kérésére ok nélkül furulyázott a juhász és leleplezi a titkát. Elveszik tőle a furulyáját.
Csak nagy furfanggal, a csodaflóta hiányában, a józan eszére támaszkodva menekül meg a kútbadobástól és még ráadásul a királylányt is megszabadítja az elhurcolástól – Burkust dobják helyette a kútba –, hiszen az első találkozástól kezdve szeretik egymást. A juhász még egy zsák aranyat is szerzett. A király értetlenül áll az újabb csoda előtt – hogy jött ki a juhász a kútból –, s hogy időt nyerjen, hajlandó megígérni, minden juhász megkapja a jussát, össze kell hívni őket.
Vérpad és bakó várja az összesereglett juhászokat, életük attól függ, mond-e „adj istent” a juhász. Újabb furfanghoz folyamodik, mondván, csak ne jöttek volna hiába olyan messziről a juhászok, de nem baj, majd ő kiossza a jussuk. Előveszi a zsák aranyat. Előbb persze az udvar kap, mindenki két marokkal. Az öreg királyné mindeddig a furulyát szorongatta, de az arany elvette az eszét, s gondolkodás nélkül átadja a mellette állónak. Így jut el aztán a királylányig és onnan a juhászhoz. Most aztán a juhász furulyaszavára kénytelen-kelletlen kútba táncol a gonosz udvar. Minden juhász boldog lehet, megszabadulhat a zsarnoktól és éljent kiáltanak az új királyi párra, a juhászra és a kisfelségesre.



Galéria




Kritikák



...Petneházy Attila piperkőc, raccsolós figurája emlékezetes marad, ahogyan Csorba Ilona anyakirálynéja is, aki férje parancsainak gondolkodás nélküli végrehajtója, s akit harácsolása juttat egy kút mélyére. Már-már horrorrá válna a történet, ha a nem búsuló juhász furfangosan magához nem ragadná a hatalmat. Megrajzolja az eszményi állam képét, hol az uralkodás érdem dolga, s mindenki megkapja az őt megillető bért.

A darabot Venyige Sándor alakította át a mai színpad követelményei szerint. Dalszövegeket is írt hozzá, amelyek Kazár Pál dallamaival együtt, jól éneklő színészek tolmácsolásában ezúttal is igazolták, hogy a kellő időben felcsendülő muzsika fontos kulcsa lehet egy színpadi előadás sikerének. Különösen élményszámba ment a királylányt megszemélyesítő Bednai Natália szólója. Szép hangja van, s emellett kedves lényével közvetlen kapcsolatot tudott kialakítani a gyermeksereggel, akik ezt igénylik is.

Sz. Kántor Éva
Kelet-Magyarország

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi