Galambos Péter

SENKI FÖLDJE

(Játék két részben)

Rendező: GALAMBOS PÉTER

Bemutató: 1999. március 6.



Szereposztás



Díszlet: GALAMBOS PÉTER
Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Dramaturg: VENYIGE SÁNDOR
Irodalmi konzultáns: SIMON BALÁZS
Segédrendező: LENCSÉS ISTVÁN


A darab

"...A vörhenyesbajszú, norvég tengerészkapitány-külsejű Wittipp Ferenc a Gamma finommechanikai gyárban dolgozott, mint mérnök. Egy vasárnap délután, mikor az Andrássy úton sétálgatott, a túloldalról, az ÁVO épületéből kijött egy detektív, és bevitte. "Nagyszerű, magáért még ki sem kell mennünk." Mikor megmondták neki, miféle szabotázsakcióval vádolják, megkönnyebbülten mosolygott. A Szovjetunió ágyúirányzékokat rendelt gyárától. Wittipp alaposan megnézte a szovjet hadügyminisztérium küldte rajzokat, és megállapította, hogy a rajzba tervezési hiba csúszott; ilyen irányzékkal nem lehet célba találni. Kijavította a hibát, erről értesítette feletteseit a gyárban, valamint a moszkvai minisztériumot, mely hálálkodó választ küldött, és tudtára adta, hogy magas szovjet kitüntetésre terjesztették fel. Kihallgatója, mikor Wittipp elmondta mindezt, megelégedetten bólintott. Ez szabotázs. Avagy talán Wittipp nem tudta, hogy ezeket az ágyúkat a Szovjetunió a magyar hadseregnek készült szállítani? Wittipp nyilván összeköttetésben áll a magyar hadseregbe befészkelt ellenforradalmi elemekkel, kik meg akarják támadni a Szovjetuniót. Ezért volt néki oly fontos, hogy az ágyúk jól lőjenek. "A magának juttatott kitüntetésre való tekintettel", folytatta kihallgatója, és az érdemrendre bökött, mely ott feküdt asztalán , "csak internáljuk, mikor az állami nyakravalót is kiérdemelné."
Faludy György: Pokolbéli víg napjaim – részlet az előadás műsorfüzetéből



Galéria




Kritikák



Értem és nem értem. Vonz és taszít. Paradox, mint a történelem. Merthogy a Senki földje Kertész Mihály 1943-ban készült Casablanca című munkájának adaptációja, illetve aktualizálása...

...A harminc szereplőt mozgató bemutató – örömmel üdvözlendő a lelkes csapatmunka! – nagyrészt szó szerint követve a film dialógusait, annak melodramatikus hangoltságát gyakran a vígjáték, a paródia határáig feszíti. (Így aztán az a kérdés, hogy mit is látunk voltaképpen?...)

Az előadás feltétlen nyeresége a rendező (egyben író) Galambos Péter forgószínpadot is igénybe vevő, több teres, fényfüggönyökkel tagolt díszlete, illetve Kazár Pál zenei anyaga. (Itt emelendő ki Zubor Ágnes, aki ragyogóan alakítja az iszákos, életunt dizőzt...) Ugyancsak emlékezetes Molnár László, a hűvösen elegáns, szerelméről lemondó, „világpolgár” Rónay, Szalma Tamás, a végén lepuffantott szovjet tiszt, Horváth Réka, a kedveséért önmagát eladni kész fiatal lány, s Horváth László Attila, a forradalmár László Viktor szerepében. A premier kiemelkedő figuráit a vonzó, szenvedélyes, két férfi között vívódó asszonyt Varjú Olga, a korrupt nőcsábászt, a piperkőc Radovicsot Safranek Károly alakítja fanyar humorral. Galambos Péter a film nyomán halad, ám szuverén látomást közöl, sejtvén: a Casablanca olyan mítosz, amelynek mozzanatai történelmi időtlenséggel rendelkeznek.

A produkció központi tere Rónay mulatója. Itt szorong, iszik, mulat, vágyódik, haldoklik és gyilkol, gyűlöl és pusztul, reménykedik és csalódik a zilált embercsoport: a forradalom utáni menekvés, az Amerikát mint a megváltás lehetőségét egyre reménytelenebbül áhító szerencsétlenek népes csapata. A „kocsma az egész világ” helyzetre építő játékban gyötrődő, megváltást kereső, új világba vándorló, a „szánkig ér a szar” szlogent emlegető hősök/antihősök sorsa azonban (jó néhány „jól megcsinált” jelenet kivételével) nem rendít meg. Inkább – minden erénye ellenére – azt sugallja, hogy nem lett volna-e jobb meghagyni a Casablancát annak, aminek eredetileg készült?

Karádi Zsolt
Kelet-Magyarország

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi