Vajda Katalin – Valló Péter – Fábri Péter

ANCONAI SZERELMESEK

(Zenés vígjáték két részben)

Dalszöveg: Fábri Péter

Rendező: TASNÁDI CSABA

Bemutató: 2000. december 16.

 

Szereposztás


Továbbá
Bajusz Emőke, Fenyvesi Viktória, Marcsinák Anikó, Vámosi Judit, Holló Arnold, Kertész Zsolt, Vámosi Máté


Díszlet: ZEKE EDIT
Jelmez: ENDRESZ ÁGNES
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Koreográfus: KRÁMER GYÖRGY
Koreográfus asszisztens: FERENCZ KRISZTINA
Rendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLA
 

A zeneművek és Fábri Péter dalszövegei a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyezési közreműködésével kerültek felhasználásra.

A darab

Helyszínünk egy Adria-parti kisváros terecskéje, a hatvanas-hetvenes években, ahol megesik, aminek meg kell... E helyütt él-éldegél Don Tomao, az eladósorba került, enyhén beszédhibás gyermekét egyedül nevelő, ám a szerelem örömeit igen kedvelő atya, könnyűvérű szobalányával, szomszédjában egy magányos panziósnővel és a közepesnél valamivel gyérebb vendéglátóipari szenvedéllyel megáldott kávézótulajjal. És akkor még nem is beszéltünk az idevetődő többiekről: a halmozottan hátrányos helyzetű vándormuzsikusról, az életunt milliomosról, a szentéletű bölcsről, akinek durva csuhája alatt érző szív dobog. Valamint a tűzrőlpattant szögedi lányról, aki születendő gyermekének nemzőatyját igyekszik fellelni eme kies olasz vidéken....
Tehát szerelem- szerelem és sláger-sláger hátán...



Galéria




Így készült…

Egy díszlet születése
Így készül az Anconai szerelmesek c. előadásunk díszlete, illetve világítása.
A videót Harsányi Zoltán készítette.



Videó

 



Kritikák



Abszolút siker! Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi erotika, szabadszájú poénok, kacagás, happy end. Minden, amire vágyik a "nagyérdemű"! A hála nem marad el: a közönség negyedórás vastapssal jutalmazza a látottakat.

Mi tagadás, az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, lefegyverzően szórakoztató. És nem is kell benne többet keresni. Lehetne persze fanyalogni, hogy a Dáridó-ízlés immár nemcsak a képernyőről nyomul felénk... Kétségtelen: a történet csak azért van, hogy eladhatók legyenek a világslágerek. (No de melyik zenés darab nem ilyen?...) Az örökzöld melódiák megdobogtatják a szíveket. Mégpedig annak a(z) (elpolgárosodott) nézőrétegnek a szívét, amelyik saját (sosemvolt) ifjúságára emlékezik a dallamok hallatán. (Ugyan mely korosztálynak mond még valamit Bobby Solo vagy Gianni Morandi neve? Illetve az általuk énekelt nóták?) Az Anconai szerelmesek meséjében a negyvenes, ötvenes középréteg a zenét fogyasztja, az ifjabbak a vaskos beszólásokat, a nemiségre célzó gesztusokat; mindenki azt kapja, amit szeretne. (Mert ugye kinek jelent valamit az a betűszó, hogy VIT? És az olasz bene kifejezésre asszociáló "Czibor, Hidegkúti, Puskás" névsor? Ellenben a "három gyerek négy kerék" szlogen éppúgy "ül", mint a "Róma, az még egy szar hely"-féle bemondás.) Végső soron a mű nem tesz mást, mint olykor szellemesen, olykor szókimondóan szórakoztat. Ez egy nagy szó! A mindenfelől ránk zúduló, összegányolt kultúrapótlék-özön idején jó látni, hogy az eredendően prózai színtársulat kiváló zenés színházzá érett! A muzsika magnóról szól, de az "élőben" éneklő színészek(akik egyébként hallatlanul élvezik a játékot) kitűnőre vizsgáztak!

A Valló Péter ötletéből- olasz reneszánsz komédiák paneljeit felhasználó -Vajda Katalin által írott darab bővelkedik ismerős helyzetekben. A commedia del' arte-elemeket kamatoztató, hagyományos vígjátéki mozzanatokat elővevő, s azokat amolyan magyaros, ungherese szafttal leöntő sztori alkalmat nyújt az alkotóknak arra, hogy amúgy istenigazából kitombolják magukat.

És Tasnádi Csaba hagyja, hogy a lendület elsodorja. Dinamikus rendezésében engedi érvényesülni a vérbő olasz komédiák sodrását. Ízlése azonban (szerencsére) megóvja attól, hogy a játék útszéli legyen: így csak az elviselhetőség mértékéig frivol. Tasnádi a mozgalmas VMK szcenikai apparátusát maximálisan kihasználó, ötletgazdag munkájában kiváló partnerekre talált: Zeke Edit hangulatos-funkcionális díszletei között, Endresz Ágnes jelmezeiben a Krámer György koreográfiáját megvalósító színészek, s a Deczky Klára, Ferencz Krisztina, Gerle Andrea, Kövér Judit, Varga Ildikó, Futkos Attila, Illyés Ákos, Tóth Zoltán László - összetételű tánckar ügyesen revűsítették a talján-magyar "love-story-t"... És a színészek! Valamennyien kitettek magukért!

Egyed Attila a nagytermésztű, szív-ügyekben még mindig naprakész , ám a magyar leányért (akiről később kiderül: saját gyermeke) lángra lobbanó, korosodó amoroso , Gosztola Adél a kéjsóvár, férfifaló házvezetőnő, Varjú Olga a hajdani érzéki örömöket már csak hírből ismerő, elvirágzott szépségű panziótulajdonos és Puskás Tivadar, a környék legpocsékabb kávéját felszolgáló, saját ristorante után ácsingózó, kétbalkezes, (s majdan akarata ellenére apává tett) cukrász szerepében mesterien komédiázott.

Az ifjú szerelmespárokat Szabó Márta és Mészáros Árpád Zsolt illetve Horváth Margit és Petneházy Attila fogalmazta színpadra. Szabó Márta számára fizikailag is megterhelő lehetett a dadogó (s tettetett idegbajjal is küzdő) Lucia megformálása; Mészáros Árpád Zsolt életteli figurát faragott a Térden állva jövök hozzád (!) akkordjaival udvarló vándormuzsikusból. Petneházy Attila ügyesen láttatta az öngyilkosságra készülő, depressziós milliomost, aki kedvese elvesztése miatt akar végezni magával. Ám minden jó, ha jó a vége: előkerül szíve választottja, Drusilla is. A művelt hangú Horváth Margit tud megindítóan lírai - a heavy metal paródiában viszont kellően darabos is - lenni. (Az ő énekhangja az előadás, sőt a Móricz Zsigmond Színház legnagyobb nyereségei közé tartozik!)

Az utolsó boldog pillanatokban minden megoldódik: Viktória (Horváth Réka), a szögedi illetőségű magyar lyány (talpig népviseletben) nemcsak születendő gyermeke apját leli meg Anconában, hanem rátalál nemzőatyjára is, aki az 1949-es VIT idején Budapesten csábította el (és hagyta faképnél) a mamáját...

Nézve ezt az épületes mesét, (amely ugyan nem mond semmit; azaz, amit mond, azt már úgyis ismerjük: "a szerelem mindent legyőz"), nos, élvezve ezt a színészileg és technikailag egyaránt profi produkciót, amelyben zene és tánc, játék és ének mégiscsak a színház csodájáról szól, arra gondolunk: lám-lám, milyen szép is, ha van egy világ, legyen akár Anconában, ahol minden megoldódik, ahová az élet csak amúgy szőrmentén szüremkedik be, ahol amor omnia vincit...

A Móricz Zsigmond Színház új premierje kirándulás egy nemlétező világba. Erre azért van szükségünk, hogy elviselhessük a létezőt...

Karádi Zsolt
Nyíregyházi Napló

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi