Miroslav Krleža

GALICIA

(Dráma két részben)

Fordította: Spiró György

Magyarországi bemutató

Rendező: LÉNER PÉTER

Bemutató: 1987. december 12.



Szereposztás



Díszlet: SZÉKELY LÁSZLÓ m.v.
Jelmez: VÁGÓ NELLY m.v.
Zeneszerző: MELIS LÁSZLÓ
Dramaturg: OSZTOVITS LEVENTE
Versek: VÁRADY SZABOLCS
Segédrendező: GÖNCZY ÁGNES


A darab

A naturalista darab Horvat nevű főszereplője az I. világháború kavargásában, eszmék és nációk zűrzavarában, vérmocsok és halál közepette a szövegben emlegetett lírai nihilizmus csődjével nézhet farkasszemet. Ingatag ideáival együtt pusztul ő maga is. Krleža a történelmi tisztánlátás és ítélkezés szándékával alkotta meg sokszereplős drámáját. A tablószerűség és az erkölcsi replikák uralják a művet; de a halál árnyéka vetül rá. Nyíregyházán bizonyára erőteljes dramaturgiai beavatkozásokkal viszik színre a ma is aktuális drámát. És bizonyára azzal a felelősséggel, tehetséggel, amely remélhető tőlük.


Tarján Tamás
Képes 7



Galéria




Kritikák


...A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása igen nagy kihívásra felelt jelesen. Krleža nálunk soha nem játszott, valóban nehezen előadható, ámde gazdag gondolati indíttatású művét elfogadtatni, mi több, úgy sikerre vinni, hogy közben az előadás híven megőrizze a darab minden formai és tartalmi sajátosságát, nem kis föladat. Tekintetbe véve mindehhez a nyelvi kötöttségeket, valamint azt a tényt, hogy még a legműveltebb színházba járó sem efféle színikultúrához szokott, különösen merész a vállalkozás. Mégsem elsősorban a bátorságot kell dicsérnünk a nyíregyházi vállalkozásban-vállalásban, hanem a gondolkodásnak és megvalósításnak azt az igényességét, amellyel a rendező, Léner Péter a drámához nyúlt. Mit sem akart enyhíteni annak kemény és céltudatos modorán, drámai szerkezetének határozott pszichológiai vonalvezetésén vagy azon a tényen, hogy az emberi tudatban és lélekben zajló konfliktusok itt nem egyszerűen emberek közti összecsapásokban fejeződnek ki. Ugyanakkor azonban Léner rendezői munkáját mégis az a szándék jellemzi, hogy a művet némiképp színszerűbbé tegye. A rendező mindenekelőtt keretjátékot teremtett Krleža nagy tablói köré, ezzel némiképp oldva s még inkább magyarázva a tábori képeket. A keretjáték valójában nem más, mint korabeli ízű kuplék előadása (Melis László zenéjével-földolgozásában, Várady Szabolcs verseivel) – mintha csak varietében, kabaréban lennénk... De a könnyed szórakoztatás közben keményebb dolgokat láthatunk, a felhőtlen dalolást minduntalan megszakítja maga az élet, a valóság – ezt sugallja a rendezői ötlet. Varjú Olga tehetséggel interpretálja a csúfolódó hangvételű dalokat; villanásnyi jeleneteiben ügyesen karikírozza és teszi érzékletessé a kort, hibátlan kontrasztot teremtve játék és „valóság” között...
...A rendezői szándék szikárságának jó partnere a díszlettervezői munka. Székely László kifejezőképességében és bejátszhatóságában nagyszerű játékteret hozott létre. A legszükségesebb tábori tárgyaknak úgy teremtett környezetet, hogy szinte érezzük a szürkeséget, a mocskot, a beszorítottságot, miközben a varietéképekben épp ezek kontrasztjaként csupa csillogás-villogás az „élet”. Vágó Nelly egyenruháinak állapota hűen jellemzi viselőjüket...
...A Galícia bemutatása mindenképpen fontos pillanat nemcsak a nyíregyházi, de a magyar színház életében is. Megkésetten érkezett el hozzánk, mint Krleža művei általában. Hiányt pótolt, s hibái ellenére is megmutatta: lehet és kell játszani ezeket a darabokat, a kíméletlen racionalitásnak helye van és még inkább helye kell hogy legyen szellemi életünkben.

Róna Katalin
Színház


Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi