Moliére

A FÖSVÉNY

(Vígjáték két részben)

Fordította: Molnár Tibor

Rendező: Illyés Gyula

Bemutató: 1988. március 6.



Szereposztás

  • HARPAGON: MENSÁROS LÁSZLÓ
  • CLÉANTE: RÉKASI KÁROLY
  • ELIZ: OROSZ HELGA
  • VALÉR: JUHÁSZ GYÖRGY
  • MARIANNA: SIMON MARI
  • ANZELM: SZIGETI ANDRÁS
  • FRUZSINA: GAÁL ERZSÉBET
  • SIMON: KOCSIS ANTAL
  • JAKAB: SCHLANGER ANDRÁS
  • FECSKE: MÁTRAI TAMÁS
  • CLAUDE ASSZONY: MATOLCSI MARIANNA
  • KESZEG: STETTNER OTTÓ
  • ZABSZÁR: TÓTH KÁROLY
  • RENDŐRBIZTOS: VAJDA JÁNOS


Díszlet: SZÉKELY LÁSZLÓ m.v.
Jelmez: VÁGÓ NELLY m.v.
Dramaturg: LAKOS ANNA
Zenei szerkesztő: PALÁSTI PÁL
Segédrendező: GÖNCZY ÁGNES


A darab

Valér rangrejtve szolgál titkárként a fösvény Harpagon házában, és hogy elnyerje gazdája jóindulatát, hozzájárulását Elizzel (Harpagon lányával) kötendő frigyükhöz. Valér keresi a családját, akiket egy hajótörés alkalmával vesztett el. Valér állandóan alakoskodik, a szolgálatkész alkalmazottat mímeli. Cléante (Harpagon fia) az öreg édesanyjával szegényesen éldegélő Mariannába szerelmes, szeretné támogatni, de zsugori apjától ehhez nem kap segítséget, ezért kénytelen kölcsönt fölvenni. Harpagon a kertben elásott tízezer tallérja miatt aggódik, s mindenkit tolvajnak hisz. Harpagon úgy találja, hogy gyermekei túlságosan sokat költenek, s megrója őket ezért. Bejelenti, hogy feleségül akarja venni a nála jóval fiatalabb Mariannát, Elizt pedig hozzá akarja adni a koros és vagyonos Anzelm úrhoz.
Simon, a pénzfelhajtó segítségével Cleante kölcsönt vesz fel. Hitelező és hitelkérő titokban próbálják tartani kilétüket, ám nemsokára kiderül, hogy ők apa és fia. Harpagon uzsonnára hívatja Mariannát. Marianna itt tudja meg, hogy szerelme, Cleante valójában Harpagon fia. Harpagon pedig ravaszan megtudja Cleante titkát: Mariannát szereti. Harpagon ezért kitagadja a fiát.
Fecske, Cleante inasa, közben megtalálja, és elrejti Harpagon féltett kincsesládáját. Harpagon őrjöngve keresi elveszett ládáját. Nemsokára „lebukik” Valér is, akit meggyanúsítanak a láda eltulajdonításával; kiderül, hogy titokban eljegyezték egymást Elizzel. Ám nemsokára kiderül, hogy Valér apja (akiről Valér úgy tudta, hogy egy hajótörésben meghalt) maga Anzelm úr, s Valér húga pedig (akit szintén a hajótöréskor vesztett el) Marianna. Cleante bejelenti, hogyha hozzáadják Mariannát, akkor Harpagon visszakapja a pénzét. A nagylelkű Anzelm beleegyezik a kettős nászútba, és a költségeket is állja. Harpagon megkönnyebbülten sóhajt fel: „Én meg hadd lássam végre kedves ládácskámat!”.



Galéria




Kritikák


A történet mába helyezésében a rendezőnek nemcsak Illyés Gyula, a köznapi beszédhez igazodó, szellemes fordítása nyújt segítséget, hanem Vágó Nelly posztmodern jelmeztára is. A fiatalokat úgy öltözteti, hogy már megjelenésükkel lázadjanak. S Léner rendezése is akkor jó, amikor lázad. Amikor a szöveg ellen játszó gesztusokkal, beszédes mimikával, frivol ötletekkel, merészen megkomponált, akrobatikus jelenetekkel lép túl a megszokotton.
Ebben az egy alakra komponált drámában sokan és sokszor játszották már Harpagont bohócnak, külső torzulásokkal jellemezve emberi gyarlóságait. Mensáros László Harpagonja külsejében nem különbözik polgártársaitól. De amikor megszólal, amikor szitkokat szór, amikor gyermekei életét keseríti: csupa elkorcsosult emberi megnyilvánulás. A színész játéka nem aggkori tünetként magyarázza az eszelős pénzsóvárságot, a kiállhatatlanságot, az örök zsörtölődést. Nincs benne semmi szánandó; magára maradottsága nem tragikus, hiszen ő akarta így. Mensárosnak a szerep diktálja az iramot, s a színész mind eszközökkel, mind fizikai erővel – mert a rendezés ebből is sokat kíván – győzi a feladatot. A lázadó fiatalok között alig akad méltó társa. Orosz Helga (Eliz) és Juhász György (Valér) a szellemes indítás után fokozatosan elszürkül. Simon Marinak, Marianna alakítójának még ilyen rövidke villanása sincs. Rékasi Károly szikrázó Cléanteja az apa–fiú ellentét kibontásában, a másfajta életideál megjelenítésében ideális partnere lehetne Mensárosnak. A fiatal színészben benne is van a szerep, túlfűtöttségével, harsogásával magát üti agyon.
A karakterek viszont remekek. Mátrai Tamás jól futó szekere most továbblódul. Az előadás egyik legjobb alakítása az övé. Hőzöngő egyéniséggé növeszti Fecskét, s úgy visz korszerűséget a játékba, hogy közben Moliére-től sem szakad el. Gaál Erzsébet a csavaros eszű házasságközvetítőnek kitekert gesztusokkal, míg Schlanger András az igazmondásba és a hazugságba is belebukó mindenes szolgának mélázó málésággal ad formát.

Csizner Ildikó
Új Tükör


VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi