Határ Győző

A PATKÁNYKIRÁLY

(kamaradráma két részben)

Rendező: SALAMON SUBA LÁSZLÓ

Bemutató: 1987. január 5.



Szereposztás

  • FRED: SAFRANEK KÁROLY
  • FRANCOISE: GAÁL ERZSÉBET


Díszlet-jelmez: BENEDEK MARI m.v.
Zeneszerző: DÉS LÁSZLÓ
Dramaturg: VEND ANDRÁS
Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA


A darab

A második világháborúban egy francia kisváros mellett lépnek partra a szövetséges csapatok. A katonák egyikének, egy fiatal, félig gyerek katonának az idegei felmondják a szolgálatot s egy negyven év körüli francia asszony házában lel menedéket. A mű e két ember huszonöt éven át tartó önként vállalt összezártságáról, egymásrautaltságáról, ödipuszi méreteket öltő "anya-fiú" szerelmi kapcsolatáról szól megdöbbentő költői erővel. Határ Győző - akit éppen ezekben az években fedez fel újra a mai magyar kultúra: sorra jelennek meg írásai, műfordításai - műve revelációként hat a háború utáni magyar drámairodalomban.



Galéria




Kritikák


Hogy A patkánykirály valódi színház lett – Határ Győző nyíregyházi honfoglalását követően remélhető, hogy más színházak is fölfedezik maguknak a több évtizede fölfedezésre érett életművet –, a rendező gondolatát híven megjelenítő két erőteljes színésznek, Safranek Károlynak (Fred) és Gaál Erzsébetnek (Francoise) köszönhető. Hihetetlen, hogy ilyen fiatalon mennyit tudnak a színházról, hogy az alakteremtésnek hányféle módját ismerik. Iskoláik itt tükröződnek ebben a pontos váltásokra kényes kamarajátékban, melyben az andalgó szerelmi kettőstől az abszurd felé közelítő rémséges halandzsáig sok mindent – gyermekdalt, szójátékot, vaskos erotikát – kell a mondanivaló szolgálatába állítaniok. Safranek az indulás kezdeti zavarán – a törve beszélt idegen nyelvből hirtelen lett folyékony mondóka – hamar túltette magát; egyszerre volt szerelmes kamasz és rokon nélküli idegen, gyermekét elveszejtő szenvedő és a csürhe élére vezérnek kínálkozó félelmetes önjelölt, aki ha már nem lehetett „a számelmélet Herkulese”, el akarta érni, hogy fegyverétől legalább reszkessen a világ...
...Gaál Erzsébetnek, elsősorban alkati sajátosságai miatt, nehezebb dolga akadt: éreztetnie kellett a parasztasszony nehézkességét, mi több, azt a sok-sok évet, mely őt a fiakorú katonaszökevénytől elválasztja. Beleérzőképességének és pontos szerepértelmezésének tudható be, hogy már a kezdetkor sem a törékeny nőt láttuk, hanem az anyányi szeretetet és riadalmat hordozó, szerelmi éhségét félelmek közt is csillapítani akaró vaskos Francoise-t.

Szakolczay Lajos
Színház


Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi