Reményik Zsigmond

AZ ATYAI HÁZ

(Színmű két részben)

Rendező: LÉNER PÉTER

Bemutató: 1986. november 22.



Szereposztás



Díszlet: CSÁNYI ÁRPÁD m.v.
Jelmez: MIALKOVSZKY ERZSÉBET m.v.
Zenei összeállító: PALÁSTI PÁL
Segédrendező: GÖNCZY ÁGNES


A darab

Az Atyai ház az emlékezés illogikus logikáját követi. A hosszú vándorlásából hazatért András a család öreg barátjával, Hágennel végigsétál az üres atyai házon, s beszélgetéseik során megidéződik a múlt. Időrendi sorrend nélkül tódulnak az emlékek. A mozaikból összerakható: András váltót hamisított. Teherbe ejtette a cselédlányt, majd Amerikába szökött. Anyja és apja összeroppanva birkózik a nehéz teherrel: a birtok fönnmaradásáért. Ám elvész a birtok, csak a ház marad meg. Aztán előbb az apa, majd az anya hal meg.
András szembenézve és leszámolva az emlékekkel, vállalva gyermekét, új életet akar kezdeni. Az atyai házban, mert a ház mégis hűségre kötelez...



Galéria




Kritikák


Szépen megrendezett előadás Léner Péteré. Talán a legnagyobb erénye az, hogy mindvégig sikerül az emlékező hangulatot megtartania. Akkor is, amikor csak a két férfi beszélgetésében, és akkor is, amikor ténylegesen elevenedik meg a múlt a színpadon. S ezt nem úgy éri el, hogy színészeit a valóság talajáról a szürreáliák birodalmába emeli fel. Minden képben hagyja, hogy a leghihetőbben éljék meg mindennapjaikat. Veszekedjenek, részegeskedjenek, örüljenek és szenvedjenek úgy, ahogy az egy fél emberöltő alatt történni szokott. Mert éppen ennyi idő telik el, míg a szülők házasságkötésétől András végleges visszatéréséig eljutnak. Ezt a folyamatot a rendező belső és külső változásokban egyaránt érzékletesen hozza a tudomásunkra. Ha felnőttjeinél ezt teszi, akkor a gyerekeket is fel kell növesztenie. Nem riad vissza attól, hogy behozza a csecsemő Andrást a színpadra, és attól sem, hogy a kis Marika a szemünk láttára cseperedjék fel. Gyerekszereplői is beletartoznak az atyai ház mindennapjaiba. Ugyanúgy, mint a többiek.
...a házat őrző szülőket megformáló Zubor Ágnesben és Bárány Frigyesben jó partnerekre talál. Csalogató természetességgel mozognak az atyai házban. Képről képre, jelenetről jelenetre, szobáról szobára haladva vonnak egyre szorosabbá váló emberségkötelékeket a hazatérő fiú köré. Olyan otthonhangulatot teremtenek, amelyben érdemes élni. Már első megjelenésükkel, egymásba fonódó, majd a fiú felé ölelésre táruló karjukkal megéreztetik azt az összetartozást és szeretetet, amelyben a két ember ereje rejlik. S ezt az erőt a két színész mindvégig képes kisugározni. Nem elmosódott, múltba vesző vonásokkal rajzolják meg a szülőket, hanem nagyon is erőteljesen.

Csizner Ildikó
Színház


Hello Dolly B1RM 2

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi