L. Baum – Dévényi

ÓZ, A NAGY VARÁZSLÓ

Frank L. Baum regénye alapján

Dalszöveg: Dévényi Ádám

Rendező: LÉNER ANDRÁS

Bemutató: 2002. február 23.



Szereposztás

  • DORKA: KUTHY PATRÍCIA, GERLE ANDREA
  • EMMY NÉNI, JÓ BOSZORKÁNY: ZUBOR ÁGNES
  • SAMMY, MADÁRIJESZTŐ: AVASS ATTILA
  • TOMMY, BÁDOGEMBER: FÁBIÁN GÁBOR
  • FREDDY, GYÁVA OROSZLÁN: TÓTH KÁROLY
  • TOTÓ KUTYA: NAGY PÉTER, LAKÓTELEPI KORMOS ALMA
  • VÁNDOR, KULCSÁR, ÓZ: HONTI GYÖRGY
  • GONOSZ NYUGATI BOSZORKÁNY: SZÉLES ZITA
  • NYUGOR VEZÉR: KOBLICSKA KÁLMÁN
  • SZÁRNYASMAJOMNŐ: MÜLLER ZSÓFIA

Továbbá
szárnyasmajmok, nyugorok, mumpicok és egyéb furcsa lények


Szöllősi Klára fordításának és Schwajda György adaptációjának felhasználásával a szövegkönyvet készítette: TASNÁDI ISTVÁN

Díszlet: PASECZKI ZSOLT
Jelmez: KOVÁCS YVETT f.h.
Zeneszerző: TRUNKOS ANDRÁS, DÉVÉNYI ÁDÁM
Dramaturg: HORVÁTH BARBARA
Koreográfus: FOSZTÓ ANDRÁS
Osztályvezető tanár: VÁGÓ NELLY
Rendezőasszisztens: KÓKAI MÁRIA


A darab

Mindenki vágyik valamire, ki kisebb ki nagyobb dologra. A kis Dorka például arra, hogy hazatérhessen az otthonába, ahonnan a tornádó elrepítette. Útitársai pedig azokra a dolgokra vágynak, amik a legfontosabbak a számukra. A Gyáva Oroszlán arra, hogy bátor legyen, a Bádogember arra, hogy neki is legyen szíve, a Szalmabáb pedig arra, hogy legyen esze, amivel gondolkodhat, mert úgy hiszi, hogy abból neki már nem jutott. Elindulnak hát Ózhoz, a nagy varázslóhoz a sárga úton, hogy segítsen rajtuk, ha egyszer olyan nagyon nagy varázsló. Ez a klasszikus mese mindazoknak szól, akik úgy érzik, hogy hiányzik valami az életükből, de szeretnék azt megtalálni, s még nem tudják, hogy merre keressék vagy már elfelejtették, hogy a dolgok lényege merrefelé is bujkál előlünk.
Részlet az előadás műsorfüzetéből



Galéria




Kritikák



Néha úgy tűnik, hogy a színházra meg az iskolára marad a feladat beszélni a hűségről, a tisztaságról, a helytállásról. Igaz, az iskolákban már intenzív a küzdelem tanár és diák között. A színház egyelőre elkerüli ezeket a konfliktusokat. A Móricz Zsigmond Színház rövid időn belül már másodszor gondolt a gyerekekre, azokra, akik fontosak Thália számára, hiszen ők jelentik a jövendő közönséget. Nincs könnyű helyzetben, hiszen a gyerekek Harry Potterre vagy a Gyűrűk urára vágynak. Varázslatokra, a XXI. században feltámasztott vagy teremtett infantilis legendákra szomjaznak. Borzongást kínál a filmipar, félelmet, kis adagokban a szörnyűséget, amelyhez majd lassan hozzászokik a ma még gyerek.

Judy Garland

1939. augusztus 17-én a 17 éves Judy Garland, az Óz, a csodák csodája című F. L. Baum meséje alapján készült filmmusical révén egyik napról a másikra sztár lesz. Valahol a szivárványon túl terül el Óz csodákkal teli országa, ahová a kis Dorothyt szülőföldjéről, Kansasból forgószél repíti el. Amikor kinyitja a szemét, mesevilágban találja magát, melyet törpék, tündérek, beszélő fák, repülő majmok népesítenek be. A fura szereplők a valós világhoz tartozó személyekre is hasonlítanak. Útközben Dorothy találkozik a bádogemberrel, a madárijesztővel és egy gyáva oroszlánnal, az ő segítségükkel végül legyőzi a gonosz boszorkányt.

Új szövegkönyv

A nyíregyházi előadás szövegkönyvét Schwajda György adaptációját felhasználva Tasnádi István készítette, a zeneszerzők Trunkos András és Dévényi Ádám voltak. A dalszövegeket Dévényi Ádám írta. Az előadást Léner András rendezte. Paseczki Zsolt díszletei között Kovács Yvett főiskolai hallgató diplomajelmezeit láthattuk, amelyek vállalták az Óz hagyományait, de modernek is voltak. A madárijesztő ész nélkül, a bádogember szív nélkül, az oroszlán bátorság nélkül kénytelenek élni. Egészen addig, amíg nem találkoznak Dorothyval. Avass Attila, Fábián Gábor és Tóth Károly is kitűnőek voltak. Más és más világot jelentettek, s ezt hitelesen és elfogadhatóan megformálták. Különösen sikeresek voltak Fábián Gábor bádogemberének suta és szögletes gesztusai, Tóth Károly melegszívű gyáva oroszlánja. Dorka fokozatosan nőtt fel hozzájuk. Kuthy Patrícia játéka mindvégig megőrizte a gyermeki lélek rácsodálkozó, a szeretetet dédelgető vonásait. A jó boszorkány (Zubor Ágnes) és a rossz (Széles Zita) ugyanúgy hozzátartozik ehhez a világhoz, mint annak a derűs hite, hogy rendeződnek a dolgok, s ha magunk is teszünk érte, akkor a világ szebbik arcát mutatja felénk.

Kitűnő színpadkép

Az első rész a lendületesebb ritmust kívánta, ennek elmaradásáért kárpótolt a második. S mindenek felett az élményszámba menő színpadkép, amelynek álomszerűségét csak fokozta a Városi Televízió s Miló Mihály operatőri munkája, amely lehetőséget adott a különböző idősíkok egymásra csúsztatására is. A gyermekeknek szóló előadást a gyermekközönség hitelesíti. Azon az előadáson, amelyet én láttam, ünnepeltek a nézők. S hiszem, hogy ez a legnagyobb varázslat, amit a színház nyújhat ma.

Nagy István Attila
Kelet-Magyarország

VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi