Páskándi Géza

LÉLEKHARANG

(Dráma két részben)

Rendező: LÉNER PÉTER

Bemutató: 1987. február 14.



Szereposztás

  • LIBÉNYI JÁNOS: MÁTRAI TAMÁS
  • VALLATÓ: SCHLANGER ANDRÁS
  • KAPITÁNY: SAFRANEK KÁROLY
  • EZREDES: BÁRÁNY FRIGYES
  • MAGDÓ: VARJÚ OLGA
  • MAYER SÁMUEL: SZIGETI ANDRÁS
  • ÖZV. POTACSKÁNÉ: ZUBOR ÁGNES
  • HILDE: MOLNÁR ERIKA
  • GERZSON: GADOS BÉLA
  • HANSI: FARKAS IGNÁC
  • TÖMLÖCŐR: STETTNER OTTÓ
  • TISZTELENDŐ: KOCSIS ANTAL


Díszlet: SZÉKELY LÁSZLÓ m.v.
Jelmez: VÁGÓ NELLY m.v.
Zenei vezető: PALÁSTI PÁL
Dramaturg: OSZTOVITS LEVENTE
Segédrendező: VÁRNAI ILDIKÓ


A darab

Egy magyar szabósegéd a XIX. század hatvanas éveiben sikertelen merényletet követ el a fiatal Ferenc József császár ellen. Miért, kinek a megbízásából, miféle nemzeti érzéstől vezérelve készült ez a gyerek-ember a császárgyilkosságra? Kinek származik ebből haszna, kiket erősít meg a merénylet? Az író egy izgalmas krimi okkeverésével nyomozza végig az esetet: hogyan válik csöndes forradalmárrá egy nagypolitikától távol álló, csak munkájának élő ember.



Galéria




Kritikák


A nyíregyházi előadás a darab polifóniáját igyekszik megszólaltatni, megmutatni azt a sokféle egyéni drámát, amely mögött mind a szabadságharc és bukása van. Az emberek ahhoz mérik önmagukat és egymást, ahhoz igazítják kapcsolataikat. A jellemhez és nemzetiséghez is kapcsolódó különféle magatartások felvonultatása a darabnak is egyik legfőbb írói erénye, s az előadás is, amelyet Léner Péter rendezett, elsősorban egyes konfliktusok felmutatásában jeleskedik, ezekkel mintegy pótolja az írói szövegben is homályban maradó fővonulatot. Székely László díszlete szellemesen egyesíti a vallatóhelyiséget és a helyszínt. Libényi szállását és munkahelyét, börtöncelláját, s olykor kitekintést is enged a Bástyasétányra, a merénylet színhelyére.
A címszerepet alakító Mátrai Tamáson nem múlik Libényi lelki mélységeinek ábrázolása, nemcsak megjelenése fedi a figurát, de állandó belső feszültsége, izgatottsága meggyőzően mutatja meg azt a félig-meddig öntudatlan, de legalábbis nem egészen tudatosult moralitást, amely a merényletre ösztökéli. Kétségkívül megjelenik benne a mindenféle társadalmi mérce szerint jelentéktelennek számító ember belső, erkölcsi nagysága, súlya. A két vallató közül nagyobb szerepe a Szilágyi kapitányt alakító Safranek Károlynak van, aki rosszul artikulál, de a durva, vallató módszerek mögött húzódó belső drámát erőteljesen tudja érzékeltetni. Gorombasága és izgatottsága azonban inkább túlbuzgalomnak, illetve az első ilyesféle ügy okozta lámpaláz következményének tetszik, hogy nagyobb szándék és tét vezérli, az nem sejthető. Schlanger Andrásnak talán könnyebb dolga van, egy tartás, egy hanghordozás elegendő, hogy előállítsa az éretlen ifjút, aki azonban biztos kézzel tartja kezében a hatalmat. Varjú Olgának a vallatás során kibukó epizódokból kell életsorsot megfogalmaznia, s a legkevésbé sem ő tehet róla, ha a bécsi szajhává züllött magyar lány alakját nem érezzük elegendő oknak Libényi merényletéhez. Bárány Frigyes az Ezredes szerepében szinte feledtetni tudja, hogy inkább technikai, mint tényleges dramaturgiai okokból van szükség a figurára, Szigeti András pedig jól kidolgozott portrét nyújt a bölcs zsidó szabómesterről. Vágó Nelly találó jelmezekbe öltöztette a figurákat.

Zappe László
Népszabadság


Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi