Franz Grillparzer

BANCBANUS

(Szomorújáték két részben)

Fordította: Márton László

Rendező: SALAMON SUBA LÁSZLÓ

Bemutató: 1985. október 12.



Szereposztás

  • II. ANDRÁS: CSIKOS SÁNDOR
  • GERTRÚDŰ: GAÁL ERZSÉBET
  • BÉLA: XXX
  • MERÁNI OTTÓ: SAFRANEK KÁROLY
  • BANCBANUS: BÁRÁNY FRIGYES
  • ERNY: VARJÚ OLGA
  • SIMON GRÓF: FARKAS IGNÁC
  • PÉTER GRÓF: VAJDA JÁNOS
  • KIRÁLYI KAMARÁS: GADOS BÉLA
  • ERNY KOMORNÁJA: PITZ KATALIN
  • GERTRÚD KOMORNÁJA: KOROMPAI VALI
  • KAMARAÉNEKESNŐ: CSORBA ILONA
  • UDVARHÖLGY: VENNES EMMY
  • I. UDVARONC: KATONA ZOLTÁN
  • II. UDVARONC: CSÁNYI JÁNOS
  • III.UDVARONC: TEIZI GYULA


Díszlet: KHELL CSÖRSZ m.v.
Jelmez: JUHÁSZ KATALIN m.v.
Dramaturg: KOMPOLTHY ZSIGMOND
Dalok, effekt: VIDOVSZKY LÁSZLÓ
Bálrendező: RÓKÁS LÁSZLÓ
Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA


A darab

Katona József Bánk bánja lojális főúrból lázadó lesz... Grillparzer Bancbanusa – „urának hű szolgája“ . A Móricz Zsigmond Színház színpadán – ahol Márton László fordításában játsszák Grillparzer művét – Bánk bán öreg, puhány, gyáva.
Salamon Suba László rendező természetesen épít a két Bánk bán alak közti különbségre – és arra is, hogy a közönség bizonyos beidegzettségekkel bír nemzeti drámairodalmunk e legfontosabb művével kapcsolatban.
Grillparzer drámája ezért lehetett egészen kitűnő előadássá a nyíregyházi színházban, mert a rendező a Bánk bán-komplexust nagyvonalú eleganciával kezelve egy másik hősre – sőt antihősre – irányítja a figyelmet....



Galéria




Kritikák


Salamon Suba László, az előadás rendezője főként a darab – legalábbis számunkra – különös szemléletére épít. Katona József nélkül talán teljesen érdektelen lenne ez a szomorújáték. A rendező ügyesen emeli ki azokat a jellegzetességeket is, melyek modernizálhatók, pontosan a torzítás határáig eltúlozhatók. E tekintetben Ottó figurája a legplasztikusabb, hitelesebb. Nagyszájú, agresszív, szélsőségesen hiú aranyifjú ő, akiről természetesen hamar kiderül, voltaképp szorongásos kisfiút rejt az a bizonyos fennhéjázó, érdes külső. Safranek Károly pontosan és hitelesen ábrázolja ezt az Ottót. Eredeti alakot formál meg Csikos Sándor II. Andrásként, ízléssel, megfelelő mértékben adagolja a királyi iróniát, különösen a darab első felvonásában. Ez a felvonás különben az előadás legjobban sikerült, igazán lendületes része, a továbbiakban izgalmunk fokozatosan csökken, arányosan azzal is, amint a grillparzeri látásmód mássága lassan veszít vonzó-taszító erejéből.

Szekrényesy Júlia
Élet és Irodalom


Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi