Németh László

GALILEI

(Történeti dráma két részben)

Rendező: LÉNER PÉTER

Bemutató: 1985. november 30.



Szereposztás

  • GALILEI: SZIGETI ANDRÁS
  • NICCOLINI: SAFRANEK KÁROLY
  • NICCOLININÉ: SAÁROSSY KINGA
  • CASTELLI APÁT: BLASKÓ BALÁZS
  • MACULANE PÁTER: CSIKOS SÁNDOR
  • SINCERI: HETEY LÁSZLÓ
  • BARBERINI BÍBOROS: BÁRÁNY FRIGYES
  • RICCARDI PÁTER: STETTNER OTTÓ
  • BORGIA BÍBOROS: HORVÁTH ISTVÁN
  • ZACCHIA BÍBOROS: PANKOTAY ISTVÁN
  • TORRICELLI: SCHLANGER ANDRÁS
  • GUILIETTA: MESTER EDIT
  • ÍRNOK: MÁTRAI TAMÁS
  • VILHELMO: FARKAS IGNÁC
  • RODOLFO: VAJDA JÁNOS
  • HÓHÉR: GADOS BÉLA
  • SZOLGA: FÁBIÁN JÓZSEF
  • TITKÁR: TEIZI GYULA
  • INAS: KATONA ZOLTÁN


Díszlet: CSÁNYI ÁRPÁD m.v.
Jelmez: MIALKOVSZKY ERZSÉBET m.v.
Zenei összeállító: PALÁSTI PÁL
Dramaturg: VEND ANDRÁS
Segédrendező: VÁRNAI ILDIKÓ


A darab

"Léner Péter rendezése arra törekedett, hogy napjainkhoz közelítse a tizenhetedik századi fizikus meghurcoltatásának történetét, mégpedig úgy, hogy a tudományos gondolkodásért hozott erőfeszítés folytonosságát hangsúlyozza a dogmákkal szemben. Ennek a rendezői elképzelésnek legszembetűnőbb bizonyítékát Csányi Árpád díszletterve adta. A horizontfüggönyön perspektívikusan növekvő arcélek, feliratok jelzik, hogy a ptolemaioszi, kopernikuszi, kepleri világkép mint növekszik, közeledvén napjainkhoz egy végtelen sor részeként, s átellenben: az anyagról tudott ismereteink illusztrálják e felfedezők jelentőségét. A konkrét játékteret rácsokba foglalt tükörlapok határolják, tágítva a tért önmaga képének távlataival. A néhány puritán - inkább kortalan, mint stílust hozó - kellék arra utal, hogy a játék: példázat. Bármikor megismétlődhetik."


Berkes Erzsébet
Magyar Nemzet



Galéria




Kritikák


A Galilei valódi kamaradarab, s bár Nyíregyházán a nagyszínházban játsszák, mégis sikerült elkerülni a buktatókat. Mindez, a már említett jól sikerült színpadképen kívül a helyzetekre koncentráló megjelenítésnek és játékmódnak köszönhető. A rendezés szép pillanatok sorát teremti meg. Amikor az Inkvizíció írnokával előre másoltatják az ítéletet, ez Léner színpadán félelmet keltő. Hasonlóan megemelt a negyedik felvonás – Nyíregyházán két részben játsszák a drámát –, amikor Galilei megtörve ül a Medici-palotában és a fiatal Torricelli meglátogatja. A tudóssal együtt a néző is rádöbben: Galilei az általa képviselt igazságért a becsületét és az üdvösségét adta. Galilei az értelmet nem önmaga, hanem az emberiség számára akarta megőrizni és továbbvinni.
A szerepek kioszthatóságát tekintve merész, mondhatni életveszélyes vállalkozás egy vidéki társulatnak bemutatni a Galileit. (Valószínűleg ezért is ritkán játszott mű színpadainkon.) A címszerep nálunk szinte egybeforrt Bessenyei Ferenccel, aki 1956-ban alakította a tudóst, sőt, a hatvanas évek elején Brecht Galileijét is megformálta. Nos, a nyíregyházi, egyre erőteljesebben formálódó és önálló arculatot mutató, jelentős vidéki műhellyé felnövő társulatnak sikerült megtalálni Szigeti András személyében az ideális Galileit. Szigeti a zömök, izmos olaszt – ahogy Németh László is jellemzi Galileit – kortalanul jeleníti meg.

Deák Attila
Új Tükör


Hello Dolly B1RM 2

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi