Baróti Géza – Dalos László

BÁSTYASÉTÁNY 77

(Operett két részben)

Rendező: LENDVAY FERENC m.v.

Bemutató: 1985. december 28.



Szereposztás

  • PÉTER: JUHÁSZ GYÖRGY
  • RUDI: SCHLANGER ANDRÁS
  • ÖDÖN: FARKAS IGNÁC
  • ANNA: SAÁROSSY KINGA
  • TINI: VENNES EMMY
  • BÖZSI: MESTER EDIT
  • PATKÓ: STETTNER OTTÓ
  • TÖRÖK: SIMOR OTTÓ
  • SASEK: BALOGH BÉLA
  • ELVIRA: MÁTHÉ ETA
  • DR. CSÓKA: FÁBIÁN JÓZSEF


Díszlet: BARÁTH ANDRÁS
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Dramaturg: KOMPOLTHY ZSIGMOND
Koreográfus: MÓGER ILDIKÓ
Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA


A darab

Három optimista fiatalembert és három csinos lányt sodor össze a véletlen a Bástyasétány 77. számú romos budai házban. Rögtön látjuk rajtuk, hogy az isten is egymásnak teremtette őket, s ha sikeresen áttáncolnak a megzenésített bonyodalmakon, a közönség áldását adja házasságukra.
A bonyodalmakat pedig készségesen szolgáltatja Patkó Lajos, a lakásügyi előadó, aki mindkét hármasnak kiutalta ugyanezt a házat. Az egymáshoz való fiatalok szembekerülnek egymással. A fiúk az építőmester Feri bácsi, a lányok Török professzor segítségével folytatják a harcot. S ahol szerelmes civódásuk kevésnek bizonyul, segítségükre siet Elvira, a jósnő és Sasek, a mindenhez értő szervező és pillanatok alatt „elmélyítik” a kavarodást.
A történetre könnyen ki lehetne mondani az ítéletet: sablonos! Az író, Baróti Géza azonban annyira igaz, élő embereket ábrázol, olyan kedvesen, könnyedén és mégsem felületesen idézi mindennapi problémáinkat, úgy tud hinni, remélni és ábrándozni, hogy szíves örömest követjük lépteit.



Galéria




Kritikák


Ritkán fordul elő, hogy a közönség már az első felvonás után a függöny elé hívja a színészeket. A Bástyasétány 77 bemutatóján ez történt. Az előadás végén még nagyobb volt az ünneplés. Mindez nemcsak a sikeres, élvezetes játéknak szólt, hanem annak is, hogy ritkán lát a közönség a színházban zenés játékot. Ennek elsősorban az az oka, hogy prózai tagozatú a nyíregyházi színház. Az érthető közönségigény kielégítése nem mehet a színvonal rovására. Ezért olyan darabokat kell keresni, amelyeknek énekesi, táncosi feladatai tehetséggel és sok munkával megoldhatók. Eisemann–Baróti–Dalos Bástyasétány 77 című operettje ezek közé tartozik. A bemutató közönségének már megvolt a maga Bástyasétány 77 élménye. (Valószínű, hogy ez a későbbi előadásokon is így lesz.)...
...A Bástyasétány 77 jó szerepeket kínált. Az előadás mozgatója, lelke Schlanger András volt. Már a Vízkeresztben bizonyította, hogy jó érzéke van a humor színpadi megjelenítéséhez. Az Édes otthonban a humor sokarcúságára mutatott példát: a komikum groteszk elemekkel vegyült nála. Most, Rudi megformálásakor, legelőször a felszabadult öröm tűnik fel, amitől a nézőnek is jókedve lesz. Aztán az, hogy mindig meri önmagát vállalni, esetlen „lomhaságát”, énekhangjának olykori botlásait. Jó ritmusérzékkel mozog, táncol. Játékának van lendülete, íve. Szerepértelmezése hibátlan...
...Lendvay Ferenc rendezése fölényes mesterségbeli tudásról tanúskodott. Jóízű ötletek sokaságát láthattuk, ezeknek volt köszönhető, hogy a darab humora eleven, aktuális maradt. A második felvonást célszerű lett volna rövidebbre fogni: az eseményeket a jó mederbe terelő Sasekből kevesebb is elég lett volna.

Nagy István Attila
Kelet-Magyarország


Hello Dolly B1RM 2

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi