Makszim Gorkij

NYARALÓK

Rendező: SALAMON SUBA LÁSZLÓ

Bemutató: 1986. február 18.



Szereposztás

  • BAZSOV SZERGEJ VASZILJEVICS: GADOS BÉLA
  • VARVARA MIHAJLOVNA: VARJÚ OLGA
  • KALERIJA: GAÁL ERZSÉBET
  • PJOTR IVANOVICS: SCHLANGER ANDRÁS
  • VLASZ: FARKAS IGNÁC
  • JULIJA FILIPPOVNA: SAÁROSSY KINGA
  • DUDAKOV KIRILL AKIMOVICS: VAJDA JÁNOS
  • OLGA ALEKSZEJEVNA: MESTER EDIT
  • SALIMOV JAKOV PETROVICS: SAFRANEK KÁROLY
  • RJUMIN PAVEL SZERGEJEVICS: JUHÁSZ GYÖRGY
  • MARJA LVOVNA: ZUBOR ÁGNES
  • SZONYA: PITZ KATALIN
  • SZEMJON SZEMJONOVICS: GERBÁR TIBOR
  • NYIKOLAJ PETROVICS: MÁTRAI TAMÁS
  • ZIMIN: CSÁNYI JÁNOS
  • SZASA: TÓTH KÁROLY


Díszlet: BÁLINT ÁDÁM m.v. Jelmez: MIALKOVSZKY ERZSÉBET m.v. Zeneszerző: DÉS LÁSZLÓ m.v. Dramaturg: KOMPOLTHY ZSIGMOND Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA


A darab

A Nyaralók a gazdagságról, az ízlésről, az emelkedett életszínvonalról szól. Salamon Suba László, a darab rendezője mondja Gorkij drámájáról: – A Nyaralóknak két olvasata is lehetséges. Az egyik szerint a darab arról szól, hogy a polgárság elszakadt a néptől. Gorkij mintegy ennek a kritikáját írja meg. A másik szerint a darab szereplőinek tragikomikus kapcsolata hordozza az írói üzenet lényegét. A Móricz Zsigmond Színház előadása – szándékom szerint – a második utat járja. Azokkal a gondolatokkal rezonáltam, amelyek személyes létünket, művészi létünket érintik. A nyaraló – a színészház. A nyaralók „lógnak a szeren”, megpróbálják bebizonyítani, hogy egy „végvári” színházban is érdemes jó előadást csinálni. A darabnak vannak mediterrán ízei, hangulatai. Ezekből is szeretnénk minél többet – a tél vége felé – a nézőkkel megéreztetni.

Nagy István Attila
Kelet-Magyarország



Galéria




Kritikák


Az előadás remekül megoldott részei (pl. a második felvonás), s a színészi játék egységes hangneme jól mutatták a csehovi drámaépítkezés jellegzetességeit, hatását Gorkij drámájára. A piknik színpadi megjelenítése az egymás mellett futó, a másik ember sorsát olykor keresztező életutak megmutatásával nemzedéki rajzot is képes volt adni. Bárhová pillantott a néző, a színpadon mindenütt saját sorsukat élték a figurák megszólalásaikkal ugyanúgy, mint jelentéktelennek tűnő gesztusaikkal.
A népes szereplőgárdából nehéz kiemelni bárkit is. Safranek Károlyt a kiégett író szerepében láttuk. Egy pillanatra sem hullt le róla a pózoló ember álarca. Tetszett Gaál Erzsébet Kalerijája. A magánytól szenvedő nő misztikus – divatos – költői képekben tárja föl önmagát, tehetetlenségét. Gaál már a Bancbanusban megmutatta, hogy van érzéke a groteszk színpadi megjelenítéséhez. Varjú Olga Varvara szerepében visszafogottan játszotta el a lélek megrendülését, tartalmasabb élet iránti erőtlen vágyakozását. Julija (Saárossy Kinga) a flörtbe, Rjumin (Juhász György) az öngyilkosságba menekült a hiábavaló élet elől. Gerbár Tibor jólelkű öregembere alig ért valamit a szeme lőtt zajló eseményekből.

Nagy István Attila
Kelet-Magyarország


Hello Dolly B1RM 2

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi