Ratkó József

SEGÍTSD A KIRÁLYT

(dráma három részben)

ŐSBEMUTATÓ

Rendező: NAGY ANDRÁS LÁSZÓ

Bemutató: 1985. január 12.



Szereposztás



Díszlet: SZLÁVIK ISTVÁN m.v.
Jelmez: SZAKÁCS GYÖRGYI m.v.
Zeneszerző: DURKÓ ZSOLT
Dramaturg: KOLIN PÉTER
Segédrendező: VÁRNAI ILDIKÓ


A darab

"István király szomorú
volt neki egy arany fia
elveszett a zöld erdőben
rakják vala kő közé
haj regü rejtem.

Ez Ratkó József drámájának alaphelyzete. A magyarság megtelepedvén a Kárpát-Medencében, kényszerűen lemondva a kalandozásokról, friss gyökeret ereszt Európában, alkalmazkodni kényszerül.
Mint ajtó és küszöb közé szorult új, vagyunk hatalmas császárok között, s mind ellenségtől romlunk, rontatunk, ha békességben nem maradhatunk...
A Segítsd a királyt drámatörténetünk egyedi darabjának tartom /részben azért, mert hitem szerint megszületése pillanatában már része drámatörténetünknek/. Kiváló költőink a múltban és a jelenben is írtak drámát, de ezek mind elkülönültek a költői életműtől, vagy témában, vagy a megírás módjában. Ratkó József életművét ez a veretes költőiségű mű szívesen folytatja és /egyelőre/ beteljesíti."



Galéria




Kritikák


A nyíregyházi előadást Nagy András László rendezte. Diszkréten és ízlésesen. Ami azt jelenti: a rendező nem óhajtott elképzeléseivel a mű elé tolakodni. Hagyta érvényre jutni a szöveget, nem akart mindenáron cselekménydús darabot teremteni ott, ahol erre nincs lehetőség. Ratkó műve érzelmek és gondolatok viadala, a mű mozgalmassága nem az akciókban, hanem a lelki rezdülésekben, indulatokban van. Mindebből következik, hogy elsőrendű fontosságú a színészi játék, sőt a művészi átlényegülés. E tekintetben az élenjáró Holl István, aki az öreg táltost alakítja, illetve eleveníti meg egészen kivételes szuggesztivitással. Voltaképp ő az, aki központi figuraként meghatározza az előadást. Ez így van rendjén, hisz a szerző fontos mondandóinak nagy részét bízta rá. A táltosnak, ennek az óbéli embernek két partnere van. Az egyik István, a másik pedig a király katolikus püspöke. E három ember kapcsolatát felettébb érdemes módon tárgyalja a dráma és ez a körülmény jó alkalmat adott további hiteles alakításokra. Csíkos Sándor játssza István királyt. Atyai fájdalmában szemérmes, uralkodóként tűnődő és bölcs. Bárány Frigyes híven követi a szöveget: így végre látunk példát arra, hogy katolikus papot nemcsak egysíkúan lehet ábrázolni. Örömmel tapasztalhattuk, hogy a kisebb szerepek alkotói is igyekeztek eltérni a történelmi sémától. Így Szigeti András Vászolyként érdemelt figyelmet. Juhász György a szokványosnál árnyaltabban ábrázolta Zeréndet, a nagyszájú, lázadó magyar urat. Bensőséges, megragadó pillanatokat köszönhetünk Rudas Istvánnak, aki kitépett nyelvű énektudóként, emlékezetes jelképként él bennünk tovább.

Szekrényesy Júlia
Élet és Irodalom


Hello Dolly B1RM 2

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi