Ratkó József

SEGÍTSD A KIRÁLYT

(dráma három részben)

ŐSBEMUTATÓ

Rendező: NAGY ANDRÁS LÁSZÓ

Bemutató: 1985. január 12.



Szereposztás



Díszlet: SZLÁVIK ISTVÁN m.v.
Jelmez: SZAKÁCS GYÖRGYI m.v.
Zeneszerző: DURKÓ ZSOLT
Dramaturg: KOLIN PÉTER
Segédrendező: VÁRNAI ILDIKÓ


A darab

"István király szomorú
volt neki egy arany fia
elveszett a zöld erdőben
rakják vala kő közé
haj regü rejtem.

Ez Ratkó József drámájának alaphelyzete. A magyarság megtelepedvén a Kárpát-Medencében, kényszerűen lemondva a kalandozásokról, friss gyökeret ereszt Európában, alkalmazkodni kényszerül.
Mint ajtó és küszöb közé szorult új, vagyunk hatalmas császárok között, s mind ellenségtől romlunk, rontatunk, ha békességben nem maradhatunk...
A Segítsd a királyt drámatörténetünk egyedi darabjának tartom /részben azért, mert hitem szerint megszületése pillanatában már része drámatörténetünknek/. Kiváló költőink a múltban és a jelenben is írtak drámát, de ezek mind elkülönültek a költői életműtől, vagy témában, vagy a megírás módjában. Ratkó József életművét ez a veretes költőiségű mű szívesen folytatja és /egyelőre/ beteljesíti."



Galéria




Kritikák


A nyíregyházi előadást Nagy András László rendezte. Diszkréten és ízlésesen. Ami azt jelenti: a rendező nem óhajtott elképzeléseivel a mű elé tolakodni. Hagyta érvényre jutni a szöveget, nem akart mindenáron cselekménydús darabot teremteni ott, ahol erre nincs lehetőség. Ratkó műve érzelmek és gondolatok viadala, a mű mozgalmassága nem az akciókban, hanem a lelki rezdülésekben, indulatokban van. Mindebből következik, hogy elsőrendű fontosságú a színészi játék, sőt a művészi átlényegülés. E tekintetben az élenjáró Holl István, aki az öreg táltost alakítja, illetve eleveníti meg egészen kivételes szuggesztivitással. Voltaképp ő az, aki központi figuraként meghatározza az előadást. Ez így van rendjén, hisz a szerző fontos mondandóinak nagy részét bízta rá. A táltosnak, ennek az óbéli embernek két partnere van. Az egyik István, a másik pedig a király katolikus püspöke. E három ember kapcsolatát felettébb érdemes módon tárgyalja a dráma és ez a körülmény jó alkalmat adott további hiteles alakításokra. Csíkos Sándor játssza István királyt. Atyai fájdalmában szemérmes, uralkodóként tűnődő és bölcs. Bárány Frigyes híven követi a szöveget: így végre látunk példát arra, hogy katolikus papot nemcsak egysíkúan lehet ábrázolni. Örömmel tapasztalhattuk, hogy a kisebb szerepek alkotói is igyekeztek eltérni a történelmi sémától. Így Szigeti András Vászolyként érdemelt figyelmet. Juhász György a szokványosnál árnyaltabban ábrázolta Zeréndet, a nagyszájú, lázadó magyar urat. Bensőséges, megragadó pillanatokat köszönhetünk Rudas Istvánnak, aki kitépett nyelvű énektudóként, emlékezetes jelképként él bennünk tovább.

Szekrényesy Júlia
Élet és Irodalom


VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi