Robert Bolt

KINEK SE NAP, SE SZÉL

Magyarországi bemutató

Fordította: Vas István

Rendező: GELLÉRT PÉTER

Bemutató: 1984. november 3.



Szereposztás



Díszlet-jelmez: CSÍK GYÖRGY m.v.
Zeneszerző: MELIS LÁSZLÓ
Dramaturg: VEND ANDRÁS
Segédrendező: RUDAS VALI


A darab

A prózában írott, de költői nyelvezetű mű címe idézet egy dicsérő beszédből, amelyet Sir Thomas More-ról mondtak. A történelmi tárgyú kosztümös dráma modern példája, amely azonban nem jut el a tragédia magaslatára. More-t a kiváló jogászt, tudóst és költőt szellemes, vaslogikájú, paragrafusok alapján gondolkodó és cselekvő, becsületes emberként, hűséges barátként ábrázolja, ki szereti és tiszteli királyát, de elveit még akkor sem adja fel, amikor élete és családja sorsa függ tőle. Az író így jellemzi hősét: „Nem olyan ember volt, aki elhatározta, hogy szentté lesz. Világi ember volt – a társadalom és a politika világából való. Sohasem tekintette magát vértanú-alanynak. De bizonyos mértékű megközelíthetetlenség volt benne. És amint ezt a mindenkori hatalmasságok észrevették, nem nyugodtak, amíg el nem érték. Így akarata ellenére vértanú lett, mert nem akarta teljesíteni a felsőbbség kívánságát. Azok feltételezték, hogy a katolikusokkal tart. A valóságban szerette a királyt, mint eleinte mindenki és skrupulozusan királyhű volt. Amikor támadták, a katolikusok az hitték, hogy az ő oldalukon áll. Pedig nem állt ott. Mindkét oldal teljesen félreértette. Azt hiszem, napjainkban is sok ilyen eset történik.”

Bárd Oszkárné


Galéria




Kritikák


A darab hőse Morus Tamás, Bárány Frigyes nagy alakítása. Gondosan kidolgozott eszközök és mély emberség jellemzik. Játéka nemcsak szép és pontos, hanem részleteiben és egészében is igaz, mint egy jelentős vers.
...Még a leginkább tisztázott figurák Cromwell és a törtető Rich. Csíkos Sándor Cromwellje kellően sötét, ugyanakkor sima és elegáns figura. Csíkos nagyon jól el tudja játszani a titkolt indulatokat, a szavak mögöttes tartalmát. Elfojtásainak, kirobbanásainak hallatlanul pontos időzítése van. Rich (Gados Béla) az első pillanatokban nagyon „civil”, de aztán megszokjuk, mert jól játszik és szépen beszél. A megjelenését kell jobban kitalálni, most és a következőkben is. Norfolk hercege, a barát, később vérbíró: Simor Ottó. Nagy formátumú szerep lehetne, ha az író igazán megjáratná vele a poklot. Simor mindent megtesz, mint mindig. A játék legkisebb lehetőségét sem veszíti szem elöl, gesztusokkal, sokszor csak egy szemvillanással pótolja azt, ami a szövegben hézagos. Megépíti magát az író helyett. Horváth István a spanyol követ. Szépen, átgondoltan felépített szerep, meleg emberséggel ábrázolja a figurát, aki semmit nem tehet Morus Tamásért...
...Juhász György szimpatikusan jeleníti meg a fiatal királyt, játéka sok tehetséget ígér, sajnos itt nem tudja „kifutni magát”. Csik György mozgó díszlete látványos, bár elemei időnként elakadnak, s a mozgatók keze látszik. Megpróbálja pörgetni, filmszerűvé tenni a darabot, ám ez csak a látszat, egy sereg előre beépített hibalehetőséggel megfejelve. A shakespeare-i, szintekre tagolt semleges tér jobban pörget. (Lásd a színház előző darabját, a Vízkeresztet.) Jelmezei viszont kifogástalanok, az egyazon szín különböző árnyalatai ügyesen jellemzik viselőiket.

Mester Attila
Kelet-Magyarország


Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi