Szákás Tóth Péter

MIHASZNÁK

(Mesejáték 2 részben)

Zene: Gryllus Samu

Rendező: SZÁKÁS TÓTH PÉTER

Bemutató: 2002. október 26.



Szereposztás

  • TÓDOR/ ERŐS JÁNOS: CHOVÁN GÁBOR
  • LÓRÁNT/MESÉLŐ: FARKAS LÁSZLÓ
  • GÁSPÁR (AKI NEM BESZÉL, CSAK FEST): VALKÓ GYULA, BÁNKI ÁKOS
  • ANYA: SÁNDOR JÚLIA
  • BÍRÓ/ ÖREG KIRÁLY: TÓTH KÁROLY
  • DUROMO: SÁS PÉTER
  • ÁCS I./VÉN ÖRDÖG I.: GYURIS TIBOR
  • ÁCS II./VÉN ÖDÖG II./MEDVE: TÓTH ZOLTÁN LÁSZLÓ
  • ÁCS III./VÉN ÖRDÖG III./KIRÁLYLÁNY: KUTHY PATRÍCIA
  • ÖRDÖGFIÓKÁK: BAKTI LÁSZLÓ, BÁNHIDI KRISZTIÁN, TÓTH TÜNDE, MÜLLER ZSÓFI, KÖVÉR JUDIT

Továbbá
Zenészek: DARÓCZI SÁNDOR, PAPP CSABA, ROSKÓ BÉLA


Díszlet-jelmez: VÉBER TÍMEA
Dramaturg: VÁMOS ANNA EH.
Koreográfus: FERENCZ KRISZTINA
Konzultáns: KOVÁCS KRISTÓF
Zenei vezető: KAZÁR PÁL
Segédrendező: NAGY ERZSÉBET


A darab

Volt egyszer egy szegény asszony meg a mihaszna fia, Erős János. A fiú elszegődik a fösvény bíróhoz, ám furcsa egyezséget kötnek: aki megharagszik a másikra, annak hátából szíjat hasítanak. A bíró nemsokára szívesen szabadulna Jánostól, de nem kergetheti el. Jó tanácsért akár az ördöghöz is futna, de tapodtat sem kell mozdulnia, mert ahogy hívja, azonnal megjelenik maga Duromo, a pokol fejedelme. Jó tanács fejében a bíró átadja neki a fiút. Az egyezség miatt aztán pórul jár a bíró is, János is. Nincs mit tenni, János anyja a fia segítségére siet. Útközben sok kalandba akad; talál egy mihaszna lányt, akit ha sikerül megreguláznia, Jánosnak lesz belőle jó feleség. S lesz még egy királyság is, ráadásnak. Az anyai szeretet és kitartás a pokolban is helytáll. A mihasznákból is válhat szép pár, Erős Jánosból pedig jó király. És boldogan élnek, tanulságul az összes mihasznáknak.



Galéria




Kritikák

A HARAGOS SZÍJAT HASÍT A HARAGOS HÁTÁBÓL

Erős János története olyan üzenet, amellyel a mai kicsiknek is érdemes megismerkedni

Volt egyszer egy szegény asszony meg a mihaszna fia, Erős János. A fiú elszegődik a fösvény bíróhoz, ám furcsa egyezséget kötnek: aki megharagszik a másikra, annak a hátából szíjat hasítanak.
A bíró nemsokára szívesen szabadulna Jánostól, de nem kergetheti el. Jó tanácsért akár az ördöghöz is futna, de tapodtat sem kell mozdulnia, mert ahogy hívja, azonnal megjelenik maga Duromo, a pokol fejedelme. Jó tanács fejében a bíró átadja neki a fiút. Az egyezség miatt aztán pórul jár a bíró is, János is. Nincs mit tenni, János anyja a fia segítségére siet. Útközben sok kalandba bonyolódik; talál egy mihaszna lányt, akit ha sikerül megreguláznia, Jánosnak lesz belőle jó feleség. S lesz még egy királyság is ráadásnak. Az anyai szeretet és kitartás a pokolban is helytáll. A mihasznákból is válhat szép pár. Erős Jánosból pedig jó király. És boldogan élnek, tanulságul az összes mihasznának

Mese a gyerekeknek

A Móricz Zsigmond Színház társulatának gyermekekhez szóló üzenete ez. A mesejáték színpadra állítása abból a helyes szándékból táplálkozik, hogy a lehető legkorábban meg kell nyerni a leendő nézőket. Abból lesz rendszeres színházlátogató, aki már óvodásként, kisiskolásként ráérez a színházi előadásra. Nincs könnyű dolga egyetlen társulatnak sem (s ezt a nyíregyházi előadás is mutatja), hiszen a mai gyerekek a mozgalmas játékhoz, a gyakori infantilis megoldásokhoz, a harsánysághoz kénytelenek hozzászokni, hiszen a leggyakrabban ezekkel találkoznak.

Hangulatteremtő erő

Szákás Tóth Péter a meséhez fordul, amikor a becsületesség, a tisztaság, a jóság erényeinek mai fontosságát szeretné hangsúlyozni. Erős János története alkalmas terep ehhez, s a közönség viszonozza is a szándékot, amikor együtt él az előadással, segít, bíztat vagy éppen aggódik.
Chován Gábor Erős János szerepében jó hangulatot és kontaktust teremt. Egyszerre mai figura és népmesei hős, akinek érdemes drukkolni. Ugyanez a jó hangulatteremtő erő jellemzi a bírót alakító Tóth Károlyt vagy a medvét megformáló Tóth Zoltán Lászlót is. De az egész előadás legfontosabb erénye a didaktikusság-mentesség, a felszabadult jókedv és az erre való ösztönzés. Voltaképpen mindenki játékát ez jellemzi még azokban az esetekben is, amikor komorabb jelentéseket közvetítenek: Sándor Júlia, Sás Péter.

Saját anyagból

A rendező Szákás Tóth Péter „saját” anyagból dolgozott, így az ötletek tökéletesen megvalósulhattak. Ebben partnerei voltak a zeneszerző Gryllus Samu, a díszlet- és jelmeztervező Véber Tímea is. Minden előadást a közönség tapsa éltet. Ebből most nem volt hiány.

Nagy István Attila
Kelet-Magyarország



A műsorfüzet tartalma

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony meg egy mihaszna fia, Erős János. Ez a legény olyan erős volt, hogy hetedhét országon is híre ment az erejének. Egyszer aztán János elszegődik a fösvény bíróhoz, ám furcsa egyezséget kötnek: aki valamiért megharagszik a másikra, annak a hátából szíjat hasítanak. Mivel a bíró nem ad rendes szállást, ételt, italt Jánosnak, a fiú, amikor csak tud, borsot tör az orra alá. A bíró már szívesen szabadulna Jánostól, de nem kergetheti el. Jó tanácsért akár az ördöghöz is futna, de tapodtat sem kell mozdulnia, mert ahogy hívja, azonnal megjelenik maga Duromo, a pokol fejedelme. Jó tanács fejében a bíró átadja neki a fiút. Emiatt aztán pórul jár a bíró is, János is. Duromo magával viszi Jánost a pokolba, nem is akarja hazaereszteni. János anyja a fia segítségére siet. Kalandos útján találkozik egy öreg királlyal, akinek a birodalmát elvarázsolták, mihaszna, makacs lányát pedig kendővé változtatták. Ez a kendő, vagyis a királylány segít aztán Jánosnak is, az anyjának is, végül megkedvelik mind a ketten. S hogy mi lesz Erős Jánossal és a királylány-kendővel? Túl lehet-e járni az ördög eszén? Szerintetek?

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi