Balázs József

A HOMOK VÁNDORAI

(Színmű két részben)

ŐSBEMUTATÓ

Rendező: LÉNER PÉTER

Bemutató: 1985. március 23.



Szereposztás



Díszlet: SZÉKELY LÁSZLÓ m.v.
Jelmez: MIALKOVSZKY ERZSÉBET m.v.
Dramaturg: VEND ANDRÁS
Zenéjét összeállította: PALÁSTI PÁL
Segédrendező: VÁRNAI ILDIKÓ


A darab

Balázs József, a nyíregyházi színház vonzáskörzetében élő József Attila-díjas író már második művét írja a viszonylag fiatal társulatunk felkérésére; ez a dráma a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából készült. Lírai jellegű mű, amely elsősorban azt vizsgálja, miképp reagálnak különféle jellegzetes és nem egyénített, hanem típusként ábrázolt figurák egy meghatározott helyzetre: a világháború befejezését megelőző bizonytalan, átmeneti időszakra. Magyar, német, szovjet, román s olasz csapatoktól körülvéve, ágyúdörgés közepette surrannak, bújkálnak, menekülnek a dráma figurái a Nyírség jellegzetes homokos földjén, a buckákat kerülgetve – menekülnek a múlt elől s megpróbálnak felkészülni arra a jövőre, amelyről csak egészen ködös fogalmaik lehetnek.
A műben feltűnnek a kor magyar társadalmának jellemző képviselői, ki-ki saját drámáját hordozva; őrzik titkaikat, melyeket csak a nézővel osztanak meg költői monológjaikban. Itt a fiatal katonaszökevény, aki csak egyet akar: valahogy hazakerülni az övéihez; a katonatiszt, aki a kötelességét akarja teljesíteni, csak épp azt nem tudja, mi is most a kötelessége; a rejtélyes kupec, aki gyilkolni is kész, hogy megkapaszkodhassék a jövő társadalmában, de aztán itt leli halálát; a falusi pap, aki örökérvényűnek hitt igazságait próbálja beilleszteni az új helyzetbe; a közeli falu ijedt tisztviselői, akik már nem tudják, kinek a parancsait továbbítsák és kikhez; és a falubeliek, akik már csak a puszta életüket próbálják menteni itt, az ideiglenes senkiföldjén.
Konkrét történelmi érvényességén túl a filozófikus igényű mű kiterjeszthető minden olyan történelmi szituációra, amely a benne résztvevők számára áttekinthetetlen s ezért kétszeresen próbára teszi emberségüket.



Galéria




Kritikák


A darabot Léner Péter rendezte. Olyan jó szellemű „csapatmunkát” látunk, melyben bár remekül megformált karakterek vannak, mégis egységes és kiegyensúlyozott. Nincsenek fő- és mellékszereplők, a színlap felsorolása se jelent rangsort. Balázs finom írói eszközökkel, igen aprólékosan jellemzi hőseit, külön tanulmányt érdemelne: melyik színész, hogy „oldja meg a leckét”. Van, ahol a szöveg eleve adja a figurát, van, ahol ez nem ilyen egyértelmű.
Csíkos Sándor zászlósát például ki kellett találni. Merőben ellentétes karaktert formál – remekül – mint amit megszoktunk tőle. Bárány Frigyes géppisztolyos katonája erős, határozott szerepformálás. Szigeti András Bonderája rendkívül bonyolult figura: hús-vér kupec, és jelkép is egyben. Ő a mindenkori hatalom meggyőződés nélküli kiszolgálója, a potenciális keretlegény, s bár drámai vétsége a múltból – s nem túl meggyőzően – bukkan elő, halála törvényszerű. Szigeti karakteresen formálja meg, s jelképpé is tudja emelni a figurát. Jó a többi szereplő is: Vitai András, Vajda János, az asszonyok: Mártonffy Mária, Csorba Ilona és Mester Edit, s a három falubeli elöljáró: Hetey László, Juhász György és Horváth István.

Mester Attila
Kelet-Magyarország


VIDOR Fesztivál 2017

nagyszinpad szoro
kamara szoro

Hírlevél feliratkozás





Joomla Extensions powered by Joobi